Terjed az internetcenzúra

Szerző: Devecsai János

Címkék: internetcenzúra | lapsiporno.info | Arany Pajzs

2011.
05.30.
11:14

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Már a demokratikus országokban is egyre gyakrabban szűrik az online tartalmakat. Az EU ennek kapcsán új szellemi tulajdonjogi stratégiát kíván bevezetni, de a tervezet fogadtatása vegyes. Összeszedtünk néhány felkiáltójel-értékű cenzúrázási ügyet Európán kívül és belül.

Az utóbbi években paradigmaváltás történt Európában: míg korábban az interneten a "mindent szabad" elve érvényesült, addig mára egyre többen teszik le a voksukat a világháló szűrése mellett. A kormányok főleg azoknak az online tartalmaknak és tevékenységeknek a blokkolását sürgetik, amelyek terjesztését és művelését a "való életben" már törvény tiltja. Így váltak célponttá a gyermekpornográfiával és a szerencsejátékkal foglalkozó oldalak. Ám ahogy arra a finn lapsiporno.info példája is rámutat, a cenzoroknak az online világban néha túl könnyen jár el a keze.

A lapsiporno.info nevű oldalt (jelentése: gyerekpornó.info) egy finn szoftverfejlesztő és netes aktivista, Matti Nikki indította válaszul arra, hogy a finn kormány 2008-tól cenzúrázni kezdte az internetet. Nikki állította, hogy bár hivatalosan csak a gyerekpornóval foglalkozó site-okat tették feketelistára, valójában a legtöbb kiszűrt oldalon semmiféle illegális anyag sem található. Hogy állítását bizonyítsa, néhány blokkolt oldal közvetlen linkjét feltette a lapsiporno.info-ra. Erre a hatóságok az ő oldalát is letiltották. Az eset egy finn internetes polgárjogi szervezet, az Electronic Frontier Finland (EFFI) érdeklődését is felkeltette, akik megfelelő jogi eszközök bevonásával a lapsiporno védelmére keltek. Az EFFI azzal érvelt, hogy ha Nikki bármi törvényelleneset tett, akkor bíróság elé kellett volna állítani.
Az ügy végére a napokban került pont: az ítélet szerint a tulajdonos kérése után lapsiporno.info tiltását meg kellett volna szüntetni.

A finn példa rámutat a jelenlegi netes cenzúra talán legnagyobb problémájára, miszerint a bíróságokat sok helyen nem vonják be az internetcenzúra-ügyek megítélésébe. A végrehajtó szervek döntik el, ki vét a törvények ellen, ki nem.

A demokráciák eszközei

Ausztráliában most az iPhone-applikációk cenzúrázását tervezik. Azokat az alkalmazásokat és mobiljátékokat tiltanák le, amelyek 18 éven felülieknek szólnak. Az Apple egyelőre nem ellenkezik. Fiona Martin, a cég ausztráliai szóvivője azt nyilatkozta, készek minden kért változást végrehajtani. Az országban az az Ausztrál Kommunikációs- és Médiafelügyeleti Hatóság (ACMA) dönt az URL-címek tiltólistázásáról, amely egy időben még a Wikileaks néhány oldalát is blokkolta.

Habár az Unióban ilyen messzire nem igazán mennek el, az EU május 24-én bemutatott szellemi tulajdonjogi stratégiájának első tervezete - amely az internetes tartalmak szabályozásával is foglalkozik - nem oszlatja el a cenzúrával kapcsolatos félelmeket. Ebből ugyanis úgy tűnik, a bíróságokat továbbra sem vonnák be az eljárásokba. A felelősséget inkább az internet-szolgáltatókra hárítanák, akiknek a bűncselekményeket maguknak kellene megakadályozniuk.
Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) szerint az ilyen gyakorlat a szolgáltatókat egyfajta internet-rendőrséggé változtatná. Sokan tartanak attól, hogy a szolgáltatók rendelkezésére álló szankciókkal - mondjuk az internet kikapcsolásával - nem az illegális oldalak üzemeltetőit, hanem a felhasználókat büntetik majd. Hasonló intézkedéseket már bevezettek Spanyolországban, Írországban és az Egyesült Királyságban is. Az Európai Bizottság szóvivője, Chantal Hughes szerint "arányos és hatékony megközelítésre törekednek", ezért az aggodalmak alaptalanok.

Magyarországon jelenleg nincs olyan törvény, ami külön foglalkozna az internettel. Az új médiatörvény kisebb kitérőkkel, de egy kalap alatt szabályozza az összes médiumot. A közös paragrafusok miatt azonban bizonyos esetekben a rendelkezések nehezen értelmezhetők, és főleg nehezen kivitelezhetők. Például a törvény szerint Magyarországon minden felnőtt tartalmat kínáló site-nak hatékony technikai szűrést kellene alkalmaznia a gyerekek védelmében. Ilyen technika azonban jelenleg nem létezik.
Ennek ellenére, ha az oldalak nem felelnek meg ennek az elvárásnak, a médiahatóság kötelezheti az internet-szolgáltatókat az egyes tartalmak elzárására, külföldi oldalak esetében pedig 180 napos felfüggesztést kérhetnek a hazai szolgáltatóknál.

Ahol nagyobb a baj: diktatúrák

A mindennapi gyakorlatban azonban az ilyen vitákból egyelőre keveset vesznek észre a felhasználók. Legalábbis Észak-Amerikában és Európában. Itt csak az extrém esetek kerülnek a közfigyelem központjába, mert a népszerű témák általában véve nincsenek lakat alatt. A nyugati demokratikus országokból a világhálón keresztül jelenleg szinte bármi elérhető.
A diktatúrák viszont komoly veszélyforrást látnak az internetben.

Mivel Kína lassan a világgazdaság legfontosabb szereplőjévé válik, az internet-korlátozásai különösen szembetűnők. Az Arany Pajzs nevű projektjük keretében nemcsak a nekik nem tetsző híreket és véleményeket gyomlálják ki a netről, de a történelmet is igyekeznek a saját tetszésük szerint formálni. Így például minden olyan oldal, ami az 1989-es Tiananmen téri demonstrációkról szól (a diktatúra elleni legnagyobb felkelés volt Kína eddigi történelmében), automatikusan tiltólistára kerül.
A nemrég kirobbant arab forradalmak esetéből tanulva pedig már tervezik egy olyan rendszer bevezetését, amellyel a mobilfelhasználók mozgását tudják követni, hogy az esetleges utcai tiltakozásokat már csírájában el tudják folytatni.

Bár a kínai tűzfalról hallani a legtöbbet, hasonló rendszerek működnek Észak-Koreában, Kubában, Iránban és Szaúd-Arábiában is.
Az USA 19 millió dollárt kíván áldozni egy olyan technológia kifejlesztésére, amellyel ki lehetne kerülni a tekintélyelvű kormányok cenzúráit.

Végül egy érdekes példa az EU-ba tartó Törökországból, amely nemrég szintén az internet átfogóbb szűrése mellett döntött. A helyi információtechnológiai hivatal (BTK) augusztustól akarta bevezetni a szűrőszoftverek kötelező használatát. Az intézkedés azonban komoly civil ellenállásba ütközött. A közösségi oldalakon keresztül negyven városba szerveztek utcai demonstrációt. Egyes források szerint csak Isztambulban tízezren tüntettek a "szabad Internetért". A komoly felháborodás miatt a BTK meghátrált, így a tartalomszűrök használata -  jelen állás szerint -  mégsem lesz kötelező.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Hírlevélre feliratkozás

Google Docs vagy Dropbox?

További villámkérdések  Szavazás állása

Magyar fejlesztés az e-vámügy

Június közepe óta létezik egyablakos, elektronikus vámügyintézés Magyarországon, amitől az ügyintézés felgyorsulását és leegyszerűsödését várják, kisebb költségért. A magyar fejlesztés egyedi, sehol ennyi hatóságot nem hangoltak össze az EU projektjében. Szántó Tamást, a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ elnökhelyettesét kérdeztük az új rendszerről.

Egyedi magyar fejlesztés az e-vámügyintézés Egyedi magyar fejlesztés az e-vámügyintézés

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés