"Számos vállalat pénzügyileg az utolsó pillanatban van."

Szerző: digibiz

Címkék: Hegedüs Gábor; kancellar.hu

2011.
01.30.
22:51

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Bő három hónappal ezelőtt állt munkába a Kancellár.hu Zrt. (kancellar.hu) vezérigazgatójaként Hegedüs Gábor, aki 2010 tavaszán vált meg a Hewlett-Packard Magyarország Kft. (HP) ügyvezetői székétől. Az IT piac elmúlt tíz évéről, az állami beruházásokból levonható tapasztalatokról, a váltás okairól beszélgetve jutottunk el a kancellar.hu régiós terjeszkedésre koncentráló új stratégiájáig, és a hazai informatikai és online piacot érintő 2011-es üzleti kilátásokig. Második rész.

D: Nagyobb hazai beruházások megindulására lát esélyt? A jelenlegi trendek alapján minden inkább a regionalizmus, a felhő irányába megy. Ez a nagyberuházások ellen szól. Milyen esélyeink vannak a "cloudban"?

H: A nagy infrastruktúra beruházásoknak azért 3-5 évente mindig eljön az ideje, mert egyszerűen annyit fejlődik a technológia, hogy mind az energiafogyasztást mind pedig az üzemeltetést tekintve sokkal nagyobb hátránnyal jár egy meglévő rendszert tovább üzemeltetni, mint leváltani. Régen hatalmas ugrások voltak a technológiában, mondjuk a 90es évek elejétől kezdve, ilyen tekintetben az volt az informatika hőskora, ma már bármerre nézünk, a legtöbb eszközben van valami intelligencia, nyomtatott áramkörök, processzorok az IT szerepét nem kell külön kiemelni, de ezzel együtt mondjuk úgy, mainstreammé is vált. De minél több elektronikai eszköz van a háztartások használatában, amelyek akár egy akár kétoldalú kommunikációra képesek, az növelni fogja a szerverek számát is. És ez ismét nyomás a rendszerek, szerverek, adatközpontok frissítésének irányába.

A cloud fenyegetés de egyben óriási lehetőség. A gépek akárhol lehetnek, a nagyon magyarnak tekintett szolgáltatások is működhetnek külföldön, ilyen lehet például egy elektronikus közüzemi számla, amely végül landolhat a mi tengerentúlon üzemeltetett postaládánkban, egyetlen magyarországi szervert nem érintve.

De nagyon sokan keresnek még helyet nem is a felhőben vagy a felhő alatt, hanem a felhőnek. Ez mellettünk, Magyarország mellett is szólhat, ha ügyesen kihasználjuk a lehetőséget. Nyugat Európa környezetterhelési mutatók szempontjából már nagyon tele van a cloudok alapját képező szerverközpontokkal. Sokkal több van belőlük és sokkal hamarabb kiépültek. Ugyanakkor ezeknek a központoknak az a jellemzőjük, hogy magas az energiafogyasztásuk, a vízfelvételi szükségletük, így elérték a környezetterhelési határértékeket, ezek az országok ilyen szempontból egyszerűen megteltek. Ausztria jobban áll, de ott földrajzilag, a magas hegyek és mély völgyek miatt nehezebb biztonságos, jól védhető szerverházakat kialakítani.

Minél keletebbre megyünk, annál több a lehetőség. Ugyanakkor egy-egy ilyen beruházásnál a helyszín kiválasztásánál kiemelkedően fontos az ország gazdaságpolitikai és jogi berendezkedésének stabilitása, megbízhatósága. Gondoljunk például egy banki központra, ahol több millió ügyfél adatait dolgozzák fel, fel sem merülhet, hogy bármilyen helyi okból a rendszer ne lenne teljes biztonságban.

Magyarországnak elég nagy lehetőséget jelent ez a piac, a kvóta lehetőségeinket is beválthatnánk ilyen beruházásokra, ahelyett, hogy eladnánk. Zajlik egyébként a szabályozási háttér felülvizsgálata is annak érdekében, hogy tudjunk élni ezzel a lehetőséggel, és ide tudjuk vonzani a legnagyobbakat, ezek persze már nem is elsősorban IT cégek.


D: Az egyik ilyen szerverközpont beruházást az állam hajtotta végre EU-s pénzből az elmúlt időszakban, amely egy ötmilliárdos projekt volt. Önnek is volt tapasztalata európai unió által finanszírozott kiemelt projekttel, ez a Központi gazdálkodási rendszer (KGR), amelynek megvalósítására kiírt mintegy 12 milliárdos közbeszerzést annak idején Önnel az élen a HP nyerte meg. Majd, igaz, ekkor Ön már nem volt a cégnél, kivonult a projektből. Azt gondolom, hogy rengeteg tanulság adódott a projekt végrehajtása során mind állami, mind pedig vállalkozói oldalról. Melyek a legfontosabb tapasztalatok, mire kell odafigyelni egy ilyen nagyságrendű állami beruházás megvalósításakor?


H: Elsősorban a csúszások okoznak gondot a hasonló nagyságrendű projekteknél, ami a nagy méretből és a projektben szereplő érdekeltek nagy számából is fakadt. Ez gondot okozott mind megrendelői, mind pedig szállítói oldalon. Nagyon sokan voltak a megrendelői konzorciumban, és nagyon összetett volt az alvállalkozói struktúra. Ebben a projektben is tulajdonképpen a nulláról kellett létrehozni valamit, de korábban teljesen különálló szereplők, megrendelők számára kellett építeni egy rendszert.

Korábban az volt a jellemző, hogy a megrendelői oldalon egy olyan állami intézmény áll, amely tulajdonképpen a maga számára szerez be egy adott rendszert, így a döntési, felelősségi utak bejáratottak, mindenki által ismertek voltak. Ebben az esetben egy sokkal összetettebb projektszervezetben, több intézmény együttműködését kellet megteremteni.

Ugyancsak gondot jelentett, hogy az érintettek nagy részének volt egy, a projekten kívüli állandó feladata is, illetve sok döntési szint jelentkezett. Ezeket nehéz volt jól összehangolni. A gyakorlatban mindez megnehezítette a megrendelői álláspontok gyors, hatékony kialakítását. De megjelent ez a probléma szállítói oldalról is, a korábban említett vállalati döntési szintek sokszínűsége miatt.
A legfontosabb az lenne, hogy mindkét oldal tanuljon az ilyen típusú közös munkából, amire nem sok példa volt az elmúlt időszakban.


D: A tapasztalatai alapján jó megoldás a Kormányzati Informatikai Ügynökség létrehozatala, az az állami cél, hogy a fejlesztéseket végrehajtó intézmények mellett legyen minden esetben egy központi projektmenedzsment szolgáltató? Működik ez a projektszerűség a közigazgatásban?

H: A legfontosabb az, hogy a szervezet minél több tapasztalatot szerezzen az ilyen típusú projektek menedzselésében, végrehajtásában, így egyre hatékonyabban tudnak fellépni megrendelői oldalon, ami a szállítók dolgát is egyszerűsíti. Nyilván szóba jönnek méretgazdaságossági szempontok is, e tekintetben is jó, ha van egy központi menedzsment, és természetesen szükség van a projektszemlélet erősítésére is. De talán a legfontosabb a kiszámíthatóság, ilyen például a döntések meghozatalához szükséges idő. Mert az majdnem mindegy, hogy milyen hosszú, ha előre lehet tudni, hogy hány napot vesz igénybe, mert akkor már lehet jól tervezni. Az ilyen sztenderdek kialakítása lehet a legnagyobb feladata az állami projektmenedzsmentnek, de ez a vállalkozói oldalon is az egyik legnagyobb feladat.


D: Beszéltünk arról, hogy a szolgáltatások sztenderdizációja bizonyos körülmények között lehetőséget jelent a helyi szereplőknek a multikkal szemben. Én ilyen helyi szereplőnek látom a kancellar.hu-t, de mégis egy olyan piacon, ahol azt gondolom, a folyamatok nagy része sztenderdekkel leírhatóvá válhat. Nem fenyeget, hogy a helyi adatbiztonsági piacokon megjelenjenek nagy nemzetközi cégek? Kikkel versenyeznek itthon és Magyarországon kívül?

H: A nemzetközi cégben sokkal triviálisabb, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre, ez egy kisebb helyi cégnél korlátozott, adott. Ezért nyilván a legjobbakat, a legjobban kell foglalkoztatni ahhoz, hogy megmaradjon a versenyelőny, ami a helyi piac magasabb szintű ismeretével már biztosítható. A kancellar.hu ugyanakkor egy adott szegmensben, az adatbiztonsági piacon nyújtja a szolgáltatásait, és nem egy nagyobb portfolió részeként rendelkezik ilyen szakértelemmel. A multiknál az a jellemző, hogy elsősorban rendszereket szállítanak, és "mellékesen" értenek az adatbiztonsághoz. A regionális piacokon hozzánk hasonló specialisták tűnnek fel a piacokon, akikkel egyre több együttműködést tudunk kialakítani az egyes üzletek megszerzése érdekében.

A mi célunk az, hogy 3-5 éven belül a régió legjelentősebb IT biztonsági vállalkozását építsük fel. Ezért őszi megjelenésemmel felgyorsulhat a regionális terjeszkedés, jut most rá idő, energia. Először Macedóniában, Romániába és Szlovákiában alapítunk helyi cégeket. Számunkra az a legfontosabb, hogy a helyi irodáinkban a helyi piacokat jól ismerő kollégákkal dolgozzunk együtt. Reményeink szerint ezek egy éven belül pénzügyileg önállóvá válhatnak. Budapest persze megmarad egyfajta tudásközpontnak.

A fő irányt a környező országokban is a vállalatok és intézmények informatikai biztonsági megoldásainak szállítása jelenti. Legtöbbször sebezhetőségi, sérülékenységi vizsgálatokkal, auditokkal kezdjük a munkát, például etikus betöréssel (hacking). Javaslatokat teszünk és projekteket valósítunk meg egyebek mellett a folyamatszervezés, a határvédelem, vagy az adatbázis biztonság terén.


D: Mi a feladatmegosztás Ön és a cégalapító Papp Péter között?

H: Péter, a stratégiaalkotás mellett, hosszú évek óta viszi az operatív irányítást is. Ebben keresett tapasztalt segítséget. Megállapodásunk értelmében őhozzá tartozik a stratégiaalkotás, a marketing, és az értékesítés hozzá kötődő része. Én elsősorban az operatív, napi ügyeket viszem, és természetesen támogatom az értékesítést is.


D: Ha már túlmentünk a határokon, vajon ezt a beszélgetést miért nem Pekingben folytatjuk? Nem merült fel, hogy a HP után visszatérjen Kínába?

H: Természetesen, amikor tavaly tavasszal eljöttem a HP-tól felmértem ennek a lehetőségét, és találtam néhány érdekes projektet, amelyek ígéretesek voltak. De időközben megindultak a tárgyalások Papp Péterrel, aki végül olyan ajánlatot tett, amely itthon tartott.


D: Akkor az csak egy véletlen, hogy annak az irodaháznak a legfelső emeletén beszélgetünk, ahol a Huawei irodái is megtalálhatók?

H: Teljesen, a kapcsolatfelvétel mindössze odáig tartott, amíg az étkezdében sorbanállás közben elbeszélgettem a céget képviselő kínai üzletemberekkel.


D: Köszönöm az interjút!

Az interjú első része itt olvasható.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Abaqoos vagy PayPal?

További villámkérdések  Szavazás állása

Tud különbséget tenni?

Itthon a repülőjegyek és hotelek árait összevető szájtok kora még nem jött el, de a műszaki cikkek, újabban pedig a drogériai termékek és élelmiszerek árai már számtalan portálon összemérhető. Megnéztük, hogyan és milyen elszámolás alapján működnek ezek az oldalak.

Az árösszehasonlító oldalak dobják meg a webshopok bevételét Az árösszehasonlító oldalak dobják meg a webshopok bevételét

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés