Milliárdok takaríthatók meg okosméréssel

Szerző: Valyon Tamás

Címkék: okosmérés | smart metering | Eon | DÉMÁSZ

2011.
04.17.
23:58

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Tíz éven belül minden európai háztartásban olyan fogyasztásmérő óráknak kell működniük, amelyek akár másodpercenként megismerhetővé teszik az aktuálisan elfogyasztott gáz, áram és víz mennyiséget. Európában változatos a kép, de már vannak ellenzők is. A távleolvasás lehetővé fogja tenni, hogy a telefóniához hasonlóan a jelenleginél összetettebb tarifastruktúrák alakuljanak ki - mondta el a digibiznek Kutas István az a magyarországi E.ON érdekeltségek PR vezetője. Magyarországon egyelőre átfogó szabályozás híján indulnak a pilotok.

Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig minden háztartást felszereljenek az úgynevezett smart meteringet használó közmű órákkal, azaz az okos mérést használó víz-, gáz- távhő- és villanyórákkal. Ezek segítségével a fogyasztók hatékonyabban gazdálkodhatnak energia- és gázfogyasztásukkal. A valóságban ez úgy néz majd ki, hogy otthonunkban felszerelik az okos mérőeszközöket, melyek külön-külön figyelik eszközeinket (legyen szó áramról, földgázról, távhőről vagy akár vízfogyasztásról), s a felvett adatokat GSM hálózatokon keresztül elküldik a szolgáltatónak, ahol feldolgozzák az adatokat.

Ezeket aztán a fogyasztó egy honlapon, akár a mobiltelefonjáról is megtekinthet, és tudhatja meg, melyik berendezés fogyaszt többet a kelleténél, mikor olcsóbb az áram. Illetve, eme adatok alapján a szolgáltatók is képet kaphatnak fogyasztóik szokásairól, ami segíti jövőbeli üzleti modelljeiket. Mi több, a távoli irányításnak köszönhetően a számláikat nem rendező fogyasztókhoz nem kell szerelőt kiküldeniük, távolról is korlátozhatják az energiaellátást, így például a lámpákat még használhatják, de nagyobb teljesítményű berendezéseik működésképtelenné vállnak.

Az okos mérés a fogyasztóknak és a szolgáltatóknak egyaránt hasznos, amit jól reprezentálnak az európai tapasztalatok, melyek szerint műszakilag működőképesek a rendszerek. Nagy kérdés, hogy az alapfunkciókon kívül milyen további funkciókkal ruházzák fel a berendezéseket. Sokan ebben a jövő nagy lehetőségét látják.

Svédországban immár szinte minden fogyasztó rendelkezik okos mérővel. Ott ugyanis európai viszonylatban magas az áramalapú fűtés aránya. Így az okos méréssel a fogyasztóknak lehetőségük nyílik olyan időszakra időzíteni a fogyasztást, amikor az áram olcsóbb. Ennek megfelelően a költségek akár 10-15%-át is megspórolják. Hasonlóan előrehaladott a helyzet Olaszországban, mely az egyik élenjáró az okos mérőeszközök felszerelésében. Az ottani szolgáltatók főleg az országban tapasztalt nagymértékű áramlopások miatt vezettek be. A távirányítás segítségével ugyanis korlátozhatják az áramfogyasztást a szabálytalan fogyasztóknál.

Nehézségek természetesen akadnak bőven. "A smart metering területen a szabványosítás még nem történt meg, így a különböző gyártójú mérőberendezések, koncentrátorok, mérési központok együtt működése okozhat kihívást." - válaszolta kérdésünkre Kutas István az a magyarországi E.ON érdekeltségek PR vezetője. - "A smart metering bevezetésével a szolgáltatók új lehetősége, és egyben legnagyobb feladata is, hogy különféle tarifákat fejlesszenek ki. A távleolvasás ugyanis lehetővé fogja tenni, hogy a telefóniához hasonlóan a jelenleginél összetettebb tarifastruktúrák alakuljanak ki. Itt azonban az egyetemes szolgáltatók esetében jelenleg még jogszabályi akadályok is vannak, amelyeket módosítani kell, hogy ki lehessen használni a fenti lehetőségeket."

2020-ig okosmérőt mindenhová

Az EU több direktívában foglalkozik az okos méréssel, melyek közül kettőt érdemes kiemelni. Az első az Európai Parlament és Tanács 2004/22/EK 2004-ben alkotott irányelve, mely lehetővé teszi a merőműszerek szabad áramlását az Unióban, valamint kitér az elektronikus mérőműszerekre is. Vagyis, ha egy mérőműszert hitelesítenek az egyik tagállamban, az automatikusan hitelessé válik az összes többiben is. Ez egyaránt erősíti a versenyt a gyártók között, ugyanakkor egyszerűbbé teszi a piacra lépést az EU határain belül.

Szintén fontos direktíva a 2006/32/EC, mely tervbe vette a különböző energiafelhasználás végfelhasználói hatékonyságának növelését, valamint külön cikkelyben foglalkozik a mérésekkel szembeni elvárásokkal. Ennek értelmében a tagállamok 2020-ig kötelesek - amennyiben az technikailag kivitelezhető és finanszírozás szempontjából ésszerű - egyedi, a fogyasztást átfogó módon mérő műszereket telepíteni az összes szolgáltatásra; a kiállított számláknak könnyen érthetőknek kell lenniük és biztosítani kell, hogy az információk eljussanak a végfelhasználókhoz. Az intézkedések hatására az Európai Unió 9%-kal kívánja csökkenteni az energiafelhasználást.

Érdemes még megemlíteni a 2007-ben született Energia liberalizációs csomagot, mely kiemeli, hogy a fogyasztót térítésmentesen kell informálni saját fogyasztásáról, annak költségeiről.

Az okos mérés sikerének egyik legfőbb meghatározója a megfelelő szabályozás lesz, melynek garantálnia kell a fogyasztás megállapítását, a mérési adatok gyűjtését, számítását és továbbítását, a kommunikációs hálózat kiépítését, az eszközök beszerelését, karbantartását és természetesen az adatok biztonságát. Eme direktívák egyaránt kiterjednek a villamos energia és a gáz mérésére is. Ezeket ugyan jogszabályok ma is szabályozzák, ám az eredményességhez jelentős részüket felül kell vizsgálni, adott esetben módosítani.

Továbbá az EU vállalta, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti a CO2 kibocsátást, és 20%-ra növeli a megújuló energiák arányát az energiafogyasztáson belül. Ennek elérése érdekében további célul tűzte ki, hogy az energiahatékonyság javítása révén 20%-kal csökkenti az energiafogyasztást a 2020-ra prognosztizált szinthez képest. Továbbá az EU egész területén növelik a megújuló energiaforrások részesedését a teljes energiatermelésben. Ez utóbbi a különböző országokban más-más mértékben kell végbemennie, mely értéket az EU szabta meg. Magyarországnak a 13% az elérendő cél, ami jelenleg 4,3%.

Hazai szárnypróbálgatások

Hazánkban az áramszolgáltatók közül a DÉMÁSZ tűnik a legeltökéltebbnek az okos mérés kérdésében. 2008 és 2010 között pilotprojektet kezdtek, mely 2010-re jelezte a hálózat kiépítésének kezdetét. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ szintén foglalkozik a kérdéssel, bár ők még csak tanulmányok szintjén, míg az MVM pilotprojektet indított, mely a méréstechnikához is köthető adatátviteli technológia tesztelésére irányul.

Az E.ON viszont különleges helyzetbe került, mivel ők évekkel ezelőtt az RKV (Rádiófrekvenciás Központi Vezérlés) mellett döntöttek, ennek kiépítése jelenleg is folyamatban van. Kutas István elmondta, hogy legnagyobb fogyasztóik körülbelül 16000 mérési pontját már jelenleg is távméréssel olvassák le, ez lefedi az elosztott energia 57%-át. Valamint a kisfogyasztói körben alkalmazott smart metering pilot rendszer megvalósítására a projektjük elindult. Jelenleg az előkészületek zajlanak, év végére várható a megvalósulás.

Emellett a fogyasztóknak is hozzá kell járulniuk az okos mérés sikeréhez. Nekik lényegesen egyszerűbb feladatuk van: át kell állniuk a tudatos energiafelhasználásra. A smart rendszer bevezetésétől a Magyar Energia Hivatal, illetve az EU optimálisabb energiafelhasználást, és ezáltal megtakarítást remél, ami csak aktív fogyasztói magatartással, hatékonyabb energiafelhasználási kultúra kialakulásával érhető el. Ebben segíthetnének a szolgáltatók, akik csomagjaikkal irányt mutathatnának, illetve segítségre lenne maga a mérőműszer is, amely hangjelzésekkel informálná a felhasználót, hogy energiafelhasználása túllépte a megadott értéket.

Az okosmérők terjedésének azonban nem mindenki örül, egyesek például a személyiségi jogok megsértését látják a folyamatos mérésben. Ők hozták létre a refusesmartmeter.com oldalt.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Videa vagy Indavideo?

További villámkérdések  Szavazás állása

ÜGYFÉLKAPU

Bár karbantartás miatti leállások a jövőben is várhatók, az ügyfélkapu köszöni szépen, rekord látogatottság mellett működik. A közel ötmilliárdos EU-s finanszírozású rendszer fejlesztéséről Oláh Istvánt, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot és a Kormányzati Portált üzemeltető Kopint-Datorg Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Két éven belül illeték is fizethető az ügyfélkapun keresztül - interjú Két éven belül illeték is fizethető az ügyfélkapun keresztül - interjú

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés