Médiatörvény

Szerző: digibiz

Címkék: médiatörvény

2011.
01.07.
10:46

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

A január elsejével életbe lépett új médiaszabályozásban (2010 évi CXIXX törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról) az online iparág szempontjából a legjelentősebb változás az, hogy ezentúl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Hatóság) hatásköre kiterjed az online sajtótermékekre is, véget ér a 2001 óta tartó korszak, amikor a Magyar Tartalomszolgáltatók

A jogszabály egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a sajtótermék "a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül."

Vagyis a szabályozás hatáskörébe azok az internetes újságok vagy hírportálok tartoznak, amelyek szerkesztettek és amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak. Sajátos a jogszabályban a hírportálok és az internetes újságok közötti különbségtétel, és nehezen értelmezhető a "gazdasági szolgáltatásként nyújtás" nyakatekert kifejezése, amely feltehetőleg egyszerűen azt jelenti, hogy a kiadónak bevétele származik a lapból.

Függőben a blogok szabályozása

Épp a fenti meghatározás alapján a blogok szerzői úgy tűnt fellélegezhetnek, hiszen abból, hogy a sajtótermék fogalmába bekerült a szerkesztettség, az úgynevezett felhasználói tartalmak - így hívják hivatalosan a blogokat - szabályozása így például a kötelező regisztráció, kikerült a jogszabályból. Az Index értesülései szerint azonban a Hatóság nyáron arra készül, hogy meghatározza azon blogok körét, amelyek regisztrációra köteleznek.

Egyelőre elég ködös az elképzelés, a "gazdasági célú" blogokat kellene regisztrálni, vagyis amelyeken hirdetés jelenik meg és a blog szerzője részesül a bevételekből. Ugyanakkor "pár banner még nem jelent gazdasági célt" nyilatkozta a hírportálnak Koltay András, az NMHH médiatanácsának tagja. Ezért egyelőre nem világos, hogyan is tesz majd különbséget a blogok között a Hatóság.

A blogok regisztrációs kötelezettsége, és az eljárások megindítása ugyanakkor oda vezethet, hogy a hazai blogoszféra hátat fordít a magyar tulajdonú blogszolgáltatóknak, és valamelyik külföldi blogmotoron folytatja, ahol már nem éri el a Hatóság, nem kell tartani az eljárásoktól és nem kell regisztrálni. Ebben az esetben a hazai blogszolgáltatók tönkremennek, és a közösségek és a levélforgalom után a blogok által generált hirdetési bevétel is nemzetközi szolgáltatókhoz kerül.

Határon túli tartalomszolgáltatás

Ha a blogger egy európai uniós tagállamban működő blogszolgáltatót használ, máris mentesül a törvény hatálya alól, mert a jogszabály akkor alkalmazandó, ha a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató sajtótermékét teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését.

Ebből következően, ha tengerentúli blogmotort használ, akkor végképp szabadon fogalmazhat. Ez utóbbi szabály sokkal inkább a nem Magyarországon működő, de a hazai olvasóknak szóló radikális politikai portálok ellehetetlenítését célozza, amelyek a hatóság álláspontja szerint nem tesznek eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének, vagy többek között megsértik a közösség elleni gyűlöletkeltés tilalmát, így a Hatóság kísérletet tehet a portál kiadójának megbírságolására.
 
Részletszabályok nélkül

A legtöbb kifogás ugyanakkor éppen azért éri a törvény megalkotóit, mert homályban marad, hogy a Hatóság pontosan milyen estekben, mire hivatkozva indíthat eljárást. Az origo.hu január elsején megjelent újévi vezércikke is éppen azt kifogásolja, hogy az eljárás megindításának indokai nem derülnek ki a jogszabályból, például nem világos, hogy melyek a kiegyensúlyozott tájékoztatás feltételei, amelyek megsértése esetén vizsgálódni kezd a Hatóság.

Ezt elvileg egy külön jogszabály, a sajtószabadságról és a médiatartalmak szabályozásáról szóló ugyancsak idén elfogadott törvény szabályozza, de nincsenek világos elvárások.

Mindez a vezércikk szerint megteremti az által teremti meg a sajtószabadság korlátozását, hogy lehetőséget teremt az indokolatlan hatalmi beavatkozásra. Mivel a kiszabható bírság az internetes sajtótermékek esetében akár 25 millió forint is lehet, egyetlen büntetés is tönkretehet egy portálkiadót.

Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke a Magyar Televízió reggeli műsorában elmondta, hogy a szabályozás egyik legnagyobb problémájának éppen a részletszabályok hiányát tartja. Az MTE-re pedig számít a Hatóság, hiszen a jogszabály feladatokat adna az önszabályozó testületeknek, cserébe akár fizetne is nekik.

Vége az önszabályozásnak?

Bár a hatósági ügyekben a Médiatanács és a Hivatal dönt, de nem ezek a szervezetek járnak el először. Az önszabályozó szervezetekkel úgynevezett közigazgatási szerződést köt a Hatóság, amely alapján, saját etikai kódexeiket alkalmazva első fokon eljárnak majd az egyes bejelentések kivizsgálásakor. Az így "hivatalossá" tett szervezetek működését pénzzel is támogathatja a Hatóság.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezentúl az egyesület etikai ad-hoc bizottságának döntéseit a Médiatanács és a Hatóság felülbírálhatja, noha eddig ezt semmilyen szervezet nem tehette meg. Ez előrelépésnek semmiképpen nem tekinthető, még ha így forráshoz is juthatnak a szervezetek. A Hatóság és a Médiatanács döntéseivel szemben a felek bírósághoz fordulhatnak.

Lehet, hogy módosítanak

Bár a december végén elfogadott törvényt Schmitt Pál köztársasági elnök december 30-án villámgyorsan aláírta, és a jogszabály január elsején hatályba lépett, úgy tűnik, jelenlegi formájában nem lesz hosszú életű. Mert bár az elmúlt napokban a kormány tagjai kizárták annak lehetőségét, hogy hozzányúljanak a médiatörvényhez, az Európai Unió nyomására mégis módosításra kerülhet sor. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök újságírók előtt már azt nyilatkozta, hogy amennyiben az Európai Unió szükségesnek tartja, akkor módosítják a jogszabályt.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Céges honlap vagy blog?

További villámkérdések  Szavazás állása

Online pókerezik?

Idén májustól szigorodott a pókertermekre vonatkozó szabályozás, ami miatt szűkülnek a játéklehetőségek, már ami az élő játékot illeti. Megnéztük, mennyiben hajtja ez az online póker malmára a vizet.

Egymillió eurós rake-et hagyunk az illegális online pókertermekben Egymillió eurós rake-et hagyunk az illegális online pókertermekben

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés