Mi értelme van az MTI-nek?

Szerző: W.J. Forrás: digibiz.hu

Címkék: online tartalom | MTI

2010.
10.21.
13:45

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Rendhagyó dologra vállalkoztunk. Arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, milyen arányban hasznosulnak a Magyar Távirati Iroda által készített anyagok fontos hazai hírfelhasználó portálokon. Ami egyben természetesen a saját tartalom nagyságrendjére is utal.

A tyúk, a tojás és az MTI: ahol a hírforrás ered

Sokan a klasszikus hírügynökségi tevékenység háttérbe szorulását jelezték előre a webes források elszaporodásával, mások viszont éppen ellenkezőleg: piaci rést véltek találni a nagy hírügynökségek alkotta falon, s úgy gondolták, tematikus szűkítéssel megtalálhatják az általuk feldolgozott információ közönségét. Közben pedig egy dolgot sokan figyelmen kívül hagytak, nevezetesen azt, hogy a hitelesség továbbra is a legfőbb érték az olvasó számára, legyen szó hagyományos vagy online médiáról.

HVG, Index, Kreatív, Napi, Origo, Privátbankár, Világgazdaság

Ahhoz, hogy valamiféle megállapítást tudjunk tenni a magyarországi hírfolyam forrásbeli összetételére vonatkozóan, legelőször is egy alkalmas mintát kellett választani. Úgy gondoltuk, hogy a két nagy univerzális portál mellett a hírorientált gazdasági portálok körében érdemes szétnéznünk, s melléjük egy olyan szakmai oldalt is ajánlatos megvizsgálnunk, amelyik jelzi, hogy egy látogatottságában szerényebb, de általános hatásában meghatározó oldalnak mi mindent kell nap mint nap produkálnia.

Az eredeti célkitűzés szerint azt szerettük volna vizsgálni, hogy milyen arányban állnak egymással ezeken a portálokon a saját gárda által létrehozott és az MTI-től (vagy esetleg más hírügynökségektől, társoldalaktól) vásárolt hírek, de a web természete miatt ennek a folyamatnak sohasem lett volna vége: mire a végére érünk, bízvást eltűnik egy sor olyan hír, amelyet a legelején még számításba vettünk. Így egy sokkal egyszerűbb, kattintóizmainkat is kímélőbb megoldást választottunk, a kézenfekvően minden portál elemeként jelen levő Legfrissebb/Legolvasottabb rovat anyagaira szűkítettük le a kört. Mindezt egy héten át, három, véletlenszerűen választott időpontban, 2010. augusztus 19-én, 23-án és 25-én.

Igaz, ezáltal a valójában pontos arányokat nem állt módunkban felderíteni, de érdemi jelenségekre azért sikerült rábukkanni. (Egyébként a meglátogatott portálokon a Webaudit adatai szerint a vizsgálódás időpontjaiban hozzávetőleg a következő megoszlás szerint voltak jelen a látogatók: index.hu - 24 000-25 000, origo.hu - 50 000-52 000, napi.hu - (n. a.), vg.hu - 4000-5200, privatbankar.hu - (n. a.), hvg.hu - 5200-6000, kreativ.hu - 150-170.)

Forrást feltüntetni kötelező - ezt az elvet valamennyi átlapozott portál a magáénak vallja (mindössze pár darab, vélhetően véletlenül úgy maradt, forrás nélküli írással találkoztunk - és nem tűntek hirdetésnek).

Egyszerű átvétel és önálló interpretáció

A legfrissebb hírek sorában az egyik oldalon az MTI-hírek dominanciáját rögzíthettük: HVG - 100-60-50 százalék MTI; Index - 100-50-100 százalék MTI; Origo - 80-50-50 százalék MTI (+ Független Hírügynökség, Monster); Privátbankár - 80-90-100 százalék MTI (+ Napi, Magyar Hírlap, Népszabadság). A másik oldalon többségében saját jelzéssel jelentek meg az anyagok: Napi - 100-90-90 százalék saját; Kreatív - 80-80-60 százalék saját; Világgazdaság - 70-40-60 százalék saját. MTI-átvétellel minden oldalon találkoztunk, a Világgazdaság forrásai között ugyanakkor az MTI mellett felfedezhettük a Bloomberget, a Cashline-t, az Euobservert, az Eubusinesst, a KSH-t, a Magyar Hírlapot, a Napit (!) és a Portfoliót is.

Amikor a legolvasottabb írásokra kerestünk rá, egyértelműen látszott, milyen fontos a saját hang megléte egy-egy portál öndefiníciójakor: Index - 100-60-60 százalék saját (kontra MTI, Portfolio); Napi - 100-80-100 százalék saját (kontra MTI); Kreatív - 100-100-100 százalék saját; HVG - 80-80-100 százalék saját (kontra MTI); Origo - 80-50-50 százalék saját (kontra Discovery News, The Guardian); Világgazdaság - 60-70-60 százalék saját (kontra ATV, MTI, Napi, Reuters); Privátbankár - 40-10-30 százalék saját (kontra MTI, Napi). Ebben a körben nem csupán a saját forrás meghatározó volta, hanem a névvel aláírt cikkek is jellemzőek - jól látszik, hogy valamennyi portál olvasótábora vevő a puszta híren túli feldolgozásra, a mélyebb, átfogó vagy éppen egyedi látásmódot tükröző, saját oknyomozó írásokra.

A kapott számokat talán úgy ajánlott értékelni, hogy azok az adott oldalra jellemző szerkesztési elvek valamilyen szintű leképezései. Vagyis: folyamatosan tudósítani kell, a lehető leggyorsabban reagálva minden hír értékű eseményre, a minőségi hírek elsődleges forrása pedig az erre szakosodott hírügynökség. Vannak ugyanakkor olyan helyek is, amelyek a gyors reakciónál többre értékelik az önálló interpretáció jelentőségét.

Egyetlen kattintásnyira

Ehhez még egy számszerű adalék: az első pillanatfelvétel időpontjában a főoldalról egyetlen kattintással elérhető cikkek mennyiségét is igyekeztünk megmérni. A Világgazdaság mindent vitt: 100 fölött egyszerűen abbahagytuk a számolást. A nagy portálok többnyire 70 és 80 közötti cikkel operáltak: az Index 60 (+15 blog), a HVG és a Napi 75-75, az Origo 78 cikkének volt kint az adott portál nyitóoldalán legalább a címe. A portálokétól alapvetően más struktúrájú Privátbankárra 45 hír fért fel egy időben, míg a műfaji sajátosság miatt értelemszerűen a Kreatív zárta a sort a maga 14, főoldalról elérhető hírével.

Megnéztük azt is, hogy az egyes impresszumok tanúsága szerint hány fő tekinthető az adott portál tartalomgondozójának: a legtöbben az Origónál dolgoznak (57 fő), alig marad le valamennyivel az Index (52 fő), utána van egy jókora űr, és a HVG következik (22 fő), megint szünet, majd jönnek a 10 fő alatti szerkesztőségek: Napi és Világgazdaság (8-8 fő), Privátbankár (5 fő), s végül a Kreatív (4 fő). Az egy főre jutó elméleti penzum kiszámítását már meghagyjuk a statisztikusoknak..

A média világát közelről ismerő forrásunk szerint ezek a létszámbeli aránytalanságok nem csupán az előállítandó információ mennyiségéből, hanem az eltérő üzleti modellekből is fakadnak. Azoknál az oldalaknál, amelyeknek print megfelelőik is vannak, 10 fő alatt marad a szerzői gárda létszáma - ez alól csak a HVG kivétel -, míg az eleve online portálnak indult oldalak minimum ötször annyi embert foglalkoztatnak. Ez még akkor is igaz, ha az impresszum adatai alapján nehéz szétválogatni a valóban belső vagy csupán a külső körön érdemi tartalomszállítóvá nőtt személyeket, illetve az általuk képviselt vállalkozásokat.

Ugyanaz, más hangszerelésben

Egy olyan dolog elemzésére most nem vállalkoztunk, amelyre pedig köznapi olvasóként mindig kíváncsiak volnánk. A nagybani hírfogyasztónak ugyanis állandó déjà vu érzése van: mintha ezt már valahol olvasta volna… Nem véletlen: a megkapott (MTI-) hírhez már csak a szakmai hiúság okán is igyekszik valami önálló elemet illeszteni a magára valamit is adó újságíró (ebben az összefüggésben eltekintünk a weben nagy számban jelen levő, cut and paste típusú "újságírástól"). Valamilyen szinten tehát át-, illetve feldolgozza a hírt, de ettől az még felismerhető, még akkor is, ha az online világban szinte kötelező címadási konvenciót érvényesíti.

Cím és érték

Ezzel kapcsolatban igen szórakoztató - ugyanakkor helyenként elszomorító is - tanulmányozni a Hírkereső oldalait: micsoda őrült verseny folyik a legbombasztikusabb, legbornírtabb, legmeghökkentőbb cím megalkotásának dicsőségéért, amelyre biztosan jön majd a kattintás. Hihetetlen kreativitás jellemzi ezeket a címeket - annak érdekében, hogy a mögötte meghúzódó, esetleg szikárabb érdemi tartalom bízvást "eladhatóvá" váljék.

Hogy milyen további következtetés vonható még le a fent körvonalazódó arányokból? Talán merésznek tűnik, de minden, e szakmában ténykedő számára biztató jel lehet, hogy az ezzel ellenkező híresztelések dacára az olvasókban továbbra is él a minőség iránti igény. Ami azt is jelentheti, hogy idővel esetleg felértékelődnek a ma még jobbára méltatlanul, éhbérért foglalkoztatott, minőségi tollforgatók.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Google vagy Yahoo?

További villámkérdések  Szavazás állása

Magyar fejlesztés az e-vámügy

Június közepe óta létezik egyablakos, elektronikus vámügyintézés Magyarországon, amitől az ügyintézés felgyorsulását és leegyszerűsödését várják, kisebb költségért. A magyar fejlesztés egyedi, sehol ennyi hatóságot nem hangoltak össze az EU projektjében. Szántó Tamást, a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ elnökhelyettesét kérdeztük az új rendszerről.

Egyedi magyar fejlesztés az e-vámügyintézés Egyedi magyar fejlesztés az e-vámügyintézés

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés