Itthon alig védenek a cookie-któl

Szerző: Devecsai János Forrás: digibiz

Címkék: cookie

2011.
08.15.
09:37

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

A böngészési szokások feltérképezésére is alkalmas http-sütik figyelését már nálunk is törvény szabályozza. Az Unióban korábban komoly kavarodás volt a témában: maguk a tagországok se tudták, milyen szabályozást vár el az Európai Bizottság.

Hónapok óta húzódó egyeztetések gyümölcse érett be azzal, hogy a magyar Parlament július 12-én elfogadta az új Egységes Hírközlési Törvényt, ami többek közt az úgynevezett cookie-k (sütik) használatát is szabályozza. A törvény szerint a netezésre alkalmas gépeken "a felhasználó, illetve előfizető világos és teljes körű tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet információt tárolni, vagy az ott tárolt információhoz hozzáférni" (az Eht. 155. paragrafusának negyedik bekezdése szerint). Vagyis nálunk ezzel egy viszonylag laza szabályozás lépett életbe, mivel a sütik használata nincs előzetes hozzájáruláshoz kötve. A törvény szövegében említett hozzájárulásnak számít az is, ha valaki nem tiltja le a cookie-k használatát. 

A http-sütiket még az internet hajnalán, 1994-ben vezették be. Olyan információcsomagokról van szó, amiket a szerverek küldenek a felhasználók gépére, hogy a bennük tárolt adatokkal könnyebbé tegyék a web-böngészést. Ez teszi lehetővé,  hogy a gyakran látogatott oldalakra nem kell újra és újra bejelentkezni, vagy a személyes beállításainkat újra előkeresni. A cookie-k azonban az online hirdetők dolgát is megkönnyítik: lehetőséget adnak az internetezők szokásainak feltérképezésére. Ahogy a netes reklámozás területén egyre fontosabbá váltak, néhány cég megkérdőjelezhető lépésekre ragadtatta magát: ilyen volt például a "re-spawning" is. Ennél az eljárásnál hiába törli egy felhasználó a gépén lévő cookie-kat, az adott oldal látogatásánál azonnal újratelepítődnek egy korábbi másolat alapján. A reklámipar legnagyobb nemzetközi szakmai szervezete az IAB (Internet Advertising Bureau) ezt már etikátlannak minősítette, mivel ezzel a reklámozók szembe mentek a felhasználók kifejezett akaratával. 

Pont a kíváncsiskodó cégek kikerülése miatt vezette be például az Internet Explorer 9 a "Tracking Protection" funkciót, amivel a böngészési szokások követése teljesen letiltható.

Azzal a legtöbb piaci szereplő is egyetért, hogy valamiféle szabályozásra szükség van, de ennek mikéntjéről megoszlanak a vélemények. Két eltérő elképzelés létezik: az egyik szerint előzetes hozzájárulást kell kérni a felhasználótól a cookie-k használatához (opt-in), míg a másik szerint elég, ha tájékoztatjuk őket, és lehetőséget biztosítunk számukra a sütik tiltására (opt-out). Előbbi, bármennyire is hasznosnak tűnjön, nemcsak az online reklámozást lehetetleníti el, de a folyamatosan felugró pop-up ablakok miatt az internetezést is nehézkessé teszi.

Az EU 2009-ben kezdett foglalkozni a problémával: ekkor fogadták el az e-privacy-val foglalkozó direktívát. "Ez azonban válaszok helyett újabb kérdéseket szült. Nem volt ugyanis egyértelmű , hogy az EU a tagállamoktól opt-in vagy opt-out megoldást szeretne látni." - meséli Novák Péter az IAB Hungary elnöke. A szakmai állásfoglalásokra  egészen 2010-ig kellett várni. Neelie Kroes az Európai Bizottság alelnöke ekkor több rendezvényen és publikációban  is egyértelművé tette, hogy a valamivel engedékenyebb opt-out rendszer bevezetését szorgalmazzák, bár a pontos szabályok kidolgozását az egyes tagországokra bízzák. Az EU-s direktívát idén május 25-éig kellett volna a tagoknak implementálnia, ám a határidőt csak páran tudták tartani, például Hollandia, amely rendkívül szigorú szabályozást léptetett életbe: ott minden egyes cookie-t külön engedélyeznie kell a felhasználónak (bár a felsőház szeptemberben ezt a határozatot még megvétózhatja).  

Néhány országban az is hátráltatta a gyors ügymenetet, hogy rossz fordítás készült az EU-s direktívából. Többek között Magyarországgal is ez történt. A pontosításokhoz folyamatosan egyeztetni kellett az Európai Bizottsággal. A magyar törvény első tervezete mindenesetre még opt-in-t tartalmazott, de végül figyelembe vették a szakmai szervezetek ajánlásait és kivették a végleges szövegből az "előzetes jóváhagyás"-t. 

Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy a cookie-kérdés ezzel megoldódott. A jelenlegi törvény inkább csak a lehetőségét teremti meg annak, hogy a hirdetők az önszabályozás eszközével élhessenek. Neelie Kroes szerint a legfontosabb, hogy az érintett cégek ezek után olyan etikai kódexet dolgozzanak ki, ami a sütik használatát az adatvédelmi törvényeknek megfelelően szabályozza.

Ez ügyben komoly előrelépés, hogy az IAB Europe és az EASA vezetésével a nagy cégek még ez év elején az úgynevezett viselkedésalapú reklámozás témakörében egy európai szintű önszabályozásról egyeztek meg. Eszerint például 2012 júniusa után már minden érintett reklámnál egy kis ikon lesz látható: ha ezt a felhasználó bejelöli, akkor nem lesz többé kitéve a viselkedés alapján történő megkeresésnek. 


    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Abaqoos vagy PayPal?

További villámkérdések  Szavazás állása

Interjú a Jujj.hu eladásáról

A hazai online videózásnak és a netes közösségeknek bőven van hová fejlődnie. Az ezekben rejlő lehetőségekről, a nagy bevásárlásokról és portfólióbővítésről beszélgettünk Holman Endrével, a juj.hu-t és Cotcot.hu-t nemrég megvásárló Generál Média ügyvezetőjével. Olvassa el a teljes cikket!

Új alapokra kerül az online videózás - interjú a juj.hu eladásáról Új alapokra kerül az online videózás - interjú a juj.hu eladásáról

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés