Fizetős tartalmak

Szerző: Devecsai János

Címkék: online | tartalom

2011.
05.05.
09:06

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

A havi 20 cikknél többet elolvasók számára már egy hónapja fizetős a The New York Times, szeptembertől pedig már a Daily Telegraph is pénzt kér a cikkeiért. Látható, hogy még a világszerte ismert híroldalak is nagyon óvatosan mernek csak pénzt elkérni a tartalomért. Számba vettük milyen fizetős megoldásokkal próbálkoznak legnagyobb online híroldalak, de sikersztorikra nem bukkantunk. Itthon vegyes a kép. A Budapest Business Journal (bbj.hu) tervezi, hogy fizetőssé válik, a Magyar Távirati Iroda (MTI) hírei pedig ingyenesek lesznek, igaz egyelőre kérdéses, hogy mikortól.

Bő egy hónapja már, hogy a The New York Times (NYT) oldala is fizetőssé vált azon felhasználók számára, akik havi 20 cikknél többre kíváncsiak. A neves amerikai újság évekkel ezelőtt már próbálkozott hasonlóval, ám akkor a fizetős kapujukat kénytelenek voltak megszüntetni. Mi változhatott azóta? - tehetik fel sokan a kérdést. A választ az eladott példányszámok árulják el. Két éve a NYT még több mint egy millió újságot tudott értékesíteni egy-egy hétköznapon, míg mára ez a mutató kevesebb mint 880 ezerre csökkent. Az elmúlt években mint a legtöbb napilap, a NYT is lassú agónia jeleit mutatta, amire a válság csak ráerősített. 

Az utóbbi nem csak a vásárlókedvet fogta vissza, hanem a reklámozók büdzséjét is. Márpedig az újságok jórészt nem a standon fizetett árból, hanem a bennük megjelenő hirdetésekből tartják fenn magukat nyugaton is. Ha egy ágazatból így tűnik el a bevétel, akkor érthető, ha a kiadók minden követ megmozgatnak, hogy a trendet megváltoztassák. Hiába tudjuk és látjuk mindannyian, hogy az interneté a jövő, egyelőre túl kevés benne ahhoz a pénz, hogy a nyomtatott lapok csökkenő eladásait kompenzálni tudja. A NYTimes.com-nak például hiába volt januárban 48 millió egyedi látogatója, a kiadó mégis úgy döntött: váltani kell.

Fizess mindenért!

A hírportálok kapcsán két egymástól jelentősen eltérő fizetési modell kezd kibontakozni. Ebből az egyik kifejezetten Rupert Murdoch-hoz köthető. A News Corporation elnök-vezérigazgatója valóságos keresztes hadjáratot hirdetett az ingyenes tartalmak ellen (nemcsak az online területén: nemrég jelezte, hogy ha a Forma-1 a kezébe kerül, akkor a közvetítéseket csak a fizetős TV-csatornák vehetik át). A tulajdonába tartozó The Sunday Times és a The Times weboldalai tavaly váltak fizetőssé és mindkét oldalon ugyanaz a módszer érvényesül: mindenért fizetni kell. A látogatók napi egy vagy heti két fontért juthatnak hozzá a cikkekhez. A sajátos modell mindenesetre elég gyenge lábakon áll: a két lap együtt korábban 20 millió egyéni látogatót vonzott havonta, míg jelenleg csupán 2,7 milliót. Ezeknek a betérőknek a nagy része hanyatt homlok menekül miután észreveszi, hogy fizetni kell az olvasásért. Az előfizetőik száma ugyanis jelenleg mindössze 79 ezer fő. A kiadó szerint ez bizony siker, már csak azért is, mert így közel annyi fizetős olvasót nyertek, mint amennyit a nyomtatott újságoknál elvesztettek (a 2010 tavaszán még 502 ezres példányszámú The Times-ból tavaly 58.421 példánnyal adtak el kevesebbet az Egyesült Királyságban és Írországban, mint 2009-ben). Ám ahogy arra a Guardian is felhívja a figyelmet:  a The Times ahhoz túl olcsón adja az online tartalmat, hogy valódi kompenzációról beszéljünk. Emellett a kérdéses lapok a látogatók számának drasztikus esése miatt teljesen jelentéktelenné válnak az online világban, miközben az előfizetői kedv kezd kifulladni. Míg az első négy hónapban 50 ezer új előfizetőt szereztek, addig a következő négyben már csak 29 ezret. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a rendszer bukásra van ítélve. A hírinformációk fölötti kizárólagos birtoklás vágya a webkettő korában egyébként is már-már avittnak tűnik…



Részben ingyenes

Ennél jóval életképesebbnek tűnik az a modell, aminél bizonyos feltételek mellett ingyenesen is lehet böngészni. A Wall Street Journal-nél például ez azt jelenti, hogy csak bizonyos, kiválasztott cikkek kerülnek fizetős kapu mögé. Bár ezek rendszerint a nagyobb üzleti elemző írások szoktak lenni, de ahogy Neil MacIntosh, a WSJ.com európai vezetője a Spiegelnek elmondta: ha sokakat érdeklő témáról van szó akkor az átfogóbb anyagokat is ingyenessé teszik.

A legnagyobb tapasztalatokkal bíró Financial Times -akiknél már 2002 óta működik a fizetős rendszer- módszerei már picit eltérnek: náluk limitet vezettek be a megnyitható cikkekre. Csak akkor kell fizetni, ha valaki havi 10 írásnál többet szeretne olvasni. A modell úgy tűnik működik, legalábbis a fizetős olvasók száma dinamikusan növekszik. Jelenleg 210 ezer előfizetőjük van, úgy hogy ebből 61 ezer az elmúlt kevesebb mint egy évben csatlakozott hozzájuk. Az FT.com vezérigazgatója Rob Grimshaw elmondása szerint ráadásul a tavalyihoz képest az online bevételük 50 százalékkal nőtt. Bár pontos számokat sajnos nem adnak ki a forgalmukról, de az kétségtelen, hogy a modell igen népszerű a kiadók körében. Hasonló rendszerben működik például a The Economist oldala és idén szeptembertől így fog működni a The Daily Telegraph-é is.

Utóbbi számára különösen tanulságos lehet a The New York Times sorsa, mivel ez lesz az első általános profilú napilap, ami belevág ebbe a rendszerbe. Sokan pont emiatt kétkednek is a sikerükben, hisz az ő átlagolvasójuk kevésbé tehetős, mint az üzleti lapoké. Így hiába olcsóbbak a követendő példának tartott Financial Times-nál, a négy hétért a 15 dollár (tablet-alkalmazással már 35!) sokaknak borsos lehet. A NYT kapcsán az viszont egyenesen érthetetlen, hogy bizonyos konstrukcióknál miért kapják meg olcsóbban a digitális tartalmakat a nyomtatott újság előfizetői, mint azok akik csak az online-ra kíváncsiak (a legdrágább éves csomag az előbbieknél 322, utóbbiaknál 455 dollár).

Felix Salmon a Wired.com elemzője kifejezetten borúlátó. Szerinte a NYT még a fejlesztésbe ölt milliókat sem tudja visszatermelni a következő években. Nem ők lennének az elsők akiknek beletörik a bicskájuk a fizetőssé válásba: 2008-ban az alacsony érdeklődés miatt a The Irish Times és az Atlantic Monthly is megszüntette a fizetős kapuját. A konkurensnek számító FT.com -egyébként bizakodó- vezérigazgatója ugyanakkor úgy véli: az ítélettel érdemes várni legalább másfél évet. Az első három hét alatt beérkező több mint 100 ezer előfizető mindenesetre több, mint biztató.

Az iPad sem csodaszer

A nyomtatott sajtó számára az iPad nagy kérdőjel. Megjelenésekor még úgy tűnt, hogy az újságírás megmentőjét köszönthetjük benne. A Wired magazin alkalmazásából például többet adtak el az induláskor, mint a nyomtatott verzióból. A Murdoch birodalom még egy tablet exkluzív napilappal a The Daily-vel is előrukkolt az idén. Igaz már azután, hogy a többi lap eladásai meredeken esni kezdtek. A főleg a magazinoknak kedvező formátumon a Glamour tavaly októberről novemberre előfizetői 20 százalékát vesztette el. Azóta az olyan kiadók, mint a Condé Nast úgy döntöttek, hogy a visszaeső érdeklődést az árak emelésével kompenzálják. Bár a konkrét adatok híján a napilapok iPad-os sikereiről keveset tudni (a Financial Times is csak annyit árult el tavaly év végén, hogy április óta online előfizetőik 10 százalékát az iPad-ról szerezték) az azért sejthető, hogy a táblagépek önmagukban nem fogják megmenteni a napilapokat.

Itthon vegyes a kép

Ahogy korábban már megírtuk itthon a fizetős modellt követné a bbj.hu, a nyomtatott verzió árának mintegy kétharmadába kerülhet majd az önálló online verzió, az ára 350 és 400 forint közé eshet. Természetesen az ár ennél kedvezőbb lehet, ha az éves vagy féléves előfizetői lapárból indulunk ki. A lapnál az előfizetési árat egyelőre nem árulták el.

De ettől teljesen eltérő árazást is találunk már a hazai piacon. A Kreatív című reklámszakmai magazin éves előfizetési díja például 31900 Ft, míg az online verzióért ugyanilyen időszakra 39 ezer forintot kell fizetni. Azaz az online verzió jelentősen drágább. A kiadó kínálja egyben is a két tartalmat, de ekkor már egyéb kiadványokat is meg kell vennünk, így a csomag ára 74 ezer forint, ami több, mintha a Kreatív print és online verziójára külön-külön fizetnénk elő.

Korábban a Világgazdaság című lap online verziója, a vg.hu próbálkozott egyfajta fizetési megoldással, emelt díjas sms-ért kínálta egyes cikkeit. Ennek már nem találtuk nyomát az oldalon.

A nemzetközi trendekkel szembemegy Magyarország azzal, hogy a tervek szerint ingyenesen kínálná híreit a Magyar Távirati Iroda. Az ingyenesség természetesen azt jelenti majd, hogy a teljes működést az adófizetők finanszírozzák meg. A tervek szerint a hírek 70% válik térítésmentesen elérhetővé, ám az eredeti határidők csúsznak, április elsejétől nem használhatók ingyenesen az MTI hírei.

Ugyancsak ingyenesen tölthető le az első hazai letölthető offline közösségi magazin, az sm.mag.

    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Explorer vagy Firefox?

További villámkérdések  Szavazás állása

Augmented reality: Hallott már róla?

Az augmented reality mobiltechnológiára való átterjedése előrevetíti, hogy a jövőben mobiljaink fő feladata lesz tetszőleges pillanatban összekötni a digitális és a valódi világot. Kereséseinket intuitív módon, a fizikai világra kiterjesztve futtathatjuk, a találatok pedig szintén kézzelfogható valóságként érkeznek szempillantás alatt.

A kiterjesztett valóság üzleti lehetőségei A kiterjesztett valóság üzleti lehetőségei

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés