Előremenekülő online könyvesek

Szerző: Horváth B. Ádám Forrás: digibiz

Címkék: online kereskedelem | könyv | Bookline | Libri | Amazon

2012.
03.22.
10:34

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Cégátalakulások, felvásárlás - ezek a hírek jellemezték az online könyvpiacot az elmúlt hónapokban. A négy nagy internetes könyvforgalmazó cég különféle receptek alapján próbál meg lavírozni a pénzügyi válság sújtotta Magyarországon. Ketten - a Libri és a Bookline - inkább előremenekülnek, és bővítik a termékkínálatukat. Míg a Bookline - Shopline néven - valódi internetes nagyáruház létrehozásán dolgozik, addig a Libri a Port.hu felvásárlásával a kultúra területén maradna. Egyelőre senki nem tudja megmondani, melyik stratégia lesz eredményesebb.

A Librit 1991-ben hozták létre az Állami Könyvterjesztő Vállalat jogutódjaként. A bolthálózatot bővítették, hatékonyabbá tették a szervezeti felépítést. Mérföldkő volt az internetes megjelenés 2000-ben, két évvel azután, hogy elsőként létrejött a Fókusz Online, azaz a Líra csoport webáruháza. A mintegy 400 főt foglalkoztató vállalat piacának egyik meghatározó márkájává vált a csaknem 18 százalékos részesedésével, ugyanakkor az online értékesítésben is meghaladja a 10 százalékot. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. szerint 1,6 millió vásárlót szolgálnak ki évente, forgalmuk pedig eléri a 8 milliárd forintot. 

A Libri a már említett Líra mellett két további nagy versenytárssal vesz részt az internetes könyvkereskedelemben. Az egyik a világhálón 2000-ben megjelent Alexandra Online, a másik pedig - a piac felét birtokló, azaz a legnagyobb - Bookline. A négy vállalat együttesen nagyjából 90 százalékát adja a teljes internetes könyvárusítási szegmensnek. A tőzsdén is jelen lévő Bookline elsősorban az interneten aktív, és többet költ reklámra, az Alexandra viszont a bolthálózatban erősebb. Ez utóbbi kb. 20-25 százalékkal a második legnagyobb szereplő az online piacon.
A felek között kemény árharc dúl, ami a tranzakciók három szereplője, a kiadók, a könyvkereskedők és a vásárlók közül kettőnek rövid távon korántsem tekinthető kedvezőnek. A verseny a kiadók bevételét csökkentheti, miközben a vásárlóknak adott, mind nagyobb kedvezmények miatt a kereskedők sem örülhetnek igazán. Főként, hogy a könyvkiadás - és kereskedés határai egyre inkább elmosódni látszanak. Hírek szerint a Bookline és az Alexandra sem tudja az elvárt profitot elérni előnyük dacára. 

A piac harmadik szereplője, az 1993-ban alakult Líra és Lant Zrt. A Fókusz Online-ból az Origo üzletrészét korábban kivásárló Líra ötmilliárdos forgalom mellett 10 százalékot csippent le a könyvkereskedelmi piacból. Egy felmérés szerint ugyancsak 10 százalékos az online részesedése is. A vállalat rendelkezik a legnagyobb, 70 ezer tagot számláló könyvvásárlói közösséggel, miután 2006-ban megvásárolta a Magyar Könyvklubot. Kezdetben egyébként a Bookline éppen a Líra és Lant árukészletéből kezdett dolgozni, miután 2003-ban - egy évvel működése megkezdése után - megjelent az új könyvek piacán. 

A Libri felvásárol és marad a kultúránál

Ebben a környezetben próbál meg tehát a Libri még nagyobb részesedést elérni, és ehhez találta meg partnerként a port.hu-t. A felek február közepén jelentették be, hogy a Libri 80,5%-os tulajdonrészt szerzett a Port.hu-t üzemeltető Port Data Kft.-ben. A két cég hivatalos közleménye szerint az eddig főként könyvterjesztéssel foglalkozó Libri továbblépne, és más kulturális szolgáltatásokkal is bővítené palettáját. Walitschek Csilla, a Libri Könyvkereskedelmi Kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a könyvek, zenék, filmek forgalmazásán túl más, a kulturális termékeket, illetve szolgáltatásokat is árulnának. "Már régóta kerestünk egy megfelelő partnert ehhez, és végül a port.hu mellett döntöttünk" - mondta Walitschek. Az internetes vásárlók egyelőre nem sok változást láthatnak majd az egyesülés ellenére sem. Az ügyvezető igazgató szerint a Libri honlapja nem módosul, és nem tervezik a két oldal összevonását sem. "Honlapunk számos díjat nyert mostanában, korszerű és jó, ezért egyelőre nem nyúlunk hozzá" - tette hozzá. A port.hu alapítója, Veszelovszki Zsolt is megerősítette, hogy nem lesz változás a port.hu felületén sem, legfeljebb szolgáltatásbővítés lehetséges. Jelenleg az együttműködés irányvonalát dolgozzák ki, feltérképezik a lehetőségeiket, valamint közös kommunikációs - és marketingstratégiát dolgoznak ki. 

A Libri üzleti titokként kezeli, hogy mennyiért jutott hozzá a Port Data Kft. többségi tulajdonához, ahogy Veszelovszki sem kívánt nyilatkozni még csak hozzávetőleges vételárról sem. A port.hu alapítója elmondta, hogy évek óta ismerik egymást Balogh Ákossal, a Libri Csoport tulajdonosával, cégtársként pedig már négy éve együtt dolgoznak. Bár nem akarta eladni cégét, "a Libri ajánlatára nem lehetett nemet mondani". Volt más jelentkező is, például a Sanoma, ám a port.hu sikerét jelentő modell folytatására csak a Librivel való együttműködés jelentett garanciát. Tehát nem feltétlenül az ár játszotta a döntő szerepet a tranzakcióban. Az egyesüléssel létrejött csoport irányítását hárman látják el: Balogh Ákos, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. mindenkori ügyvezetője, azaz jelenleg Walitschek Csilla, valamint Veszelovszki Zsolt. A port.hu vezetésében  Walitschek képviseli a Libri-t.  

A port.hu-t Veszelovszki Zsolt alapította 1995-ben. A mindössze 100 ezer forintos alaptőkével létrehozott oldal rövid idő alatt komoly sikereket ért el. Látogatottsága ma már eléri a napi 300 ezres számot, amivel az egyik legolvasottabb oldalnak számít idehaza. A cég évről évre vezet be újításokat. Nemcsak 200 tévé - és rádiócsatorna kínálatát és 100 ezer film leírását jeleníti meg, hanem színházi előadásokat, koncerteket, fesztiválokat, tárlatokat, sportprogramokat, éttermeket, szállodákat is bemutat, adatbázisában pedig bő 100 ezer kép, és videó szerepel. A cégcsoport központja, a Port Data Kft. leányvállalatokon keresztül folyamatosan hoz létre a kulturális szolgáltatásokhoz kapcsolható termékeket, így például már utaztatást is vállal. A nagyjából 500 milliós árbevételű port.hu 150 főt foglalkoztat, ennek fele a magyarországi honlapnak dolgozik.

Az alapítás utáni évtizedben nyílt lehetősége a port.hu-nak a nemzetközi, pontosabban a kelet-közép-európai terjeszkedésre:  2001-ben Romániában, majd a későbbiekben Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában telepedett meg. 

Ha egyedül nem megy, akkor megfelelő, tőkeerős partnereket kell találni. Ez persze nem mindenhol sikerült. Korábban tárgyaltak többek közt törökországi befektetőkkel, ám az nem vezetett eredményre. Akadt viszont olyan is, amikor igazán nagy nevű, nemzetközi vállalat lett a port.hu partnere külföldön: Horvátországban az egyik legnagyobb európai médiavállalat, az RTL-csoportot is tulajdonló német Bertelsmann lett a társ. 

A cég tovább folytatná a nemzetközi terjeszkedést. Korábban szó volt albániai, boszniai irodanyitásról is, a legnagyobb falat viszont a hatalmas piacokat jelentő ukrajnai és oroszországi megalakulás lenne. A nemzetközi pénzügyi válság miatt azonban ezek a tervek egyelőre fiókban maradnak. Befektetők híján a port.hu-nak saját erejéből, a különböző országokban megszerzett profit állhat csak rendelkezésére, hogy azt más országokban befektethesse. 

Bár a függetlenség mindig fontos volt a port.hu-nak, most megváltozott a helyzet, miután kiderült, hogy a Libri Csoport az évek óta tartó együttműködés és hosszú tárgyalássorozat után megveszi a cég nagy részét. 

A Bookline amazonosodik

Egészen más stratégiát választott viszont a Bookline, amely a legutóbbi - 2011 szeptemberi - évközi jelentése alapján mínusz 70 millió forintos üzleti eredménnyel zárt. Mint említettük, az internetes könyvpiac felét uraló cég a Budapesti Értéktőzsdén is megjelent. 2006 augusztus végén bocsátották ki részvényeiket 100 forintos névértéken, ám a közkézhányad mindössze 5 százalékos. A Bookline papírjai a minimálisnak mondható forgalom mellett nagy utat jártak be az elmúlt években. A BÉT adatai szerint a minimum ár 319 forint volt - tavaly júliusban - , míg a legtöbbet 595 forintot, február végén adták a részvényekért. Ez utóbbi megugrás annak volt köszönhető, hogy a vállalat vezetése bejelentette: saját részvények vásárlásába kezd 550 forintos átlagáron. Starcz Ákos vezérigazgató a portfolio.hu-nak adott interjúban akkoriban elmondta, hogy akár 1000 forintos árat sem tekintene túlzónak, sőt a legjobb befektetésnek tartja a saját részvényeiket. Optimizmusát arra alapozza, hogy az átalakuló Bookline komoly bővítésen megy keresztül ezekben a hónapokban. 

A cég Shopline márkanév alatt klasszikus webáruházat hoz létre részben az Amazon mintájára, ahol gyakorlatilag szinte minden megvásárolható lesz. Starcz a pénzcentrum.hu-nak adott januári interjújában a könyvpiac 5-7 százalékos idei visszaesésről beszélt, amit csak a kínálatbővítés lehet képes ellensúlyozni. A pangó, négy szereplős online könyvpiacon való részvétel és a kulturális termékek forgalmazása után viszont ez egy teljesen más terep lesz, rendkívül sok szereplővel, már régen bejáratott márkákkal. Hogy ez a stratégia lesz-e eredményesebb, vagy a Libri "a suszter maradjon a kaptafánál" módszere hozza a nagyobb profitot, hamarosan kiderül.

    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Céges honlap vagy blog?

További villámkérdések  Szavazás állása

Menő a netes TV

Egyre többen néznek televíziót internetes platformon, ám messze még az idő, amikor a felhasználók minden tekintetben e verzió mellett teszik majd le voksukat. Az online tévézés ettől függetlenül máig kiaknázatlan reklámlehetőségeket rejt.

Az online tévénézők a jelenleginél több reklámot is eltűrnének Az online tévénézők a jelenleginél több reklámot is eltűrnének

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés