A világháló ma már nemcsak az információ szabad áramlásáról szól, az internet a gazdasági növekedés egyik motorja lett. De vajon mekkora az internet jelentősége GDP-ben mérve? A McKinsey az e-G8 találkozó apropóján megkísérelte kiszámolni. Részletes összefoglalónk.
Hogy az internet komoly gazdasági hajtóerejű iparág, ma már nem kérdéses. Az viszont kevésbé közismert (mivel kevésbé mért), hogy mekkora is ez a hajtóerő - például a GDP-hez való hozzájárulásban kifejezve. Hogy pótolja ezt a számszerűsítési hiányt, a McKinsey Global Institute, az amerikai McKinsey & Company üzleti tanácsadócég kutatási részlege kutatást készített az internet gazdasági súlyáról a nemrég megrendezett e-G8 csúcstalálkozóra időzítve.
A McKinsey a kutatás során tizenhárom - együtt a világ GDP-jének több mint 70%-át adó - ország gazdaságát vizsgálta: a G8-ak mellett Dél-Koreát és Svédországot a magas internet penetrációjuk miatt, valamint Kínát, Indiát és Brazíliát, mint a világ leggyorsabban növekvő gazdaságait.
A webes forradalom GDP-ben mérve
A kutatás szerint a vizsgált országokban az internet átlagosan a GDP 3,4%-áért felel. A lista élén álló Egyesült Királyságnál és Svédországnál ez a mutató pedig még magasabb: 6% körüli. (Meglepő lehet, de az Egyesült Államok a 4% alattiak táborába tartozik - annak ellenére, hogy a 250 legnagyobb internetes cég árbevételének 35%-a az USA-ban realizálódik.)
A tanulmány összehasonlította az internet-gazdaságból származó nemzeti összterméket más szektorok részesedésével is. E szerint az e-gazdaságnak, ha külön ágazatnak számítana, nagyobb lenne a súlya a fejlett országok GDP-jében, mint a mezőgazdaságnak vagy az energiaiparnak.
Közvetett hatások
A web közvetve is termel a nemzetgazdaságoknak. Az internet egyik nagyon fontos hatása, hogy produktívabbá teszi a kis- és középvállalkozásokat. A kutatás szerint az erős online jelenléttel rendelkező KKV-k növekedése és exportja több mint kétszer akkora, mint azoké, akiket csak egy kezdetleges honlap vagy még annyi sem képvisel a virtuális térben.
További előny: a tanulmány szerint az internet havi minimum 13 euró (Németországban), de akár 20 euró (Angliában) megtakarítást is eredményez az online költő fogyasztóknak.
Ráadásul az internet modernizálja a gazdaságot. A McKinsey kutatása szerint az internetnek köszönhetően létrejövő gazdasági érték 75%-a olyan "hagyományos" cégektől származik, amelyek tevékenysége - és létezése - eredendően nem a webhez kötődik.
A internetnek persze rossz hatásai is vannak: a film- és zeneipar aligha gyújt örömtüzeket a sokadik fájlmegosztó portál felbukkanásakor. A világháló megjelenése némely területeken munkahelyek megszűnését jelentette (nyomtatott sajtó, filmkölcsönzés, lemezkiadás - hogy csak néhány kézenfekvő, a net miatt haldokló területet említsünk). A McKinsey-tanulmány szerint azonban a hátrányok e téren eltörpülnek az előnyök mellett, a web ugyanis átlagosan minden megszüntetett állás helyére 2,6 újat hoz létre. A francia gazdaságban az elmúlt 15 év alatt az internet félmillió munkahelyet szüntetett meg, ám közben létrehozott 1,2 millió másikat.
Internetes ökoszisztéma
A számokból jól látható, hogy az internetes piac fejlettsége a vizsgált tizenhárom országban jelentősen eltér. Az Egyesült Államoké a legfejlettebb internetes kínálati ökoszisztéma, amit annak köszönhet, hogy több lábon áll. Három webes üzletág is megközelítőleg azonos bevételt termel az USA-nak: habár a hardvereké a vezető szerep, a szoftvergyártás és a netes szolgáltatások, illetve a telekommunikáció is szorosan ott van a vasak mögött.
(Arra azért figyelni kell ezeknél az adatoknál, hogy az alapjuk a McKinsey "Top 250 internethez kapcsolódó cég" adatbázisa, illetve ezen cégek árbevétele. Tehát ha Olaszország a fenti grafikonon 100%-ban telekom-hajtotta webes gazdaságnak tűnik, annak az az oka, hogy erre a 250-es listára árbevétele alapján mindössze két olasz cég fért fel, amiből mindkettő telekomos szolgáltató.)
A nethez szükséges eszközök (hardver, szoftver, netes tartalom) 38%-a az USA-ból származik, Japán részesedése ebből egyelőre 14%, Kínáé pedig10%. Ha viszont vállalatok szintjén nézzük, akkor a britek és a svédek cégei járnak az élen. És míg Amerikában a hardver- és szoftvergyártás is erős, addig Európában (legalábbis a kutatásban szereplő európai országoknál) a telekommunikációs cégek dominálnak. Franciaországban az internetes bevételek 60%-a, az Egyesült Királyságban 87%-a származik ilyen vállalatoktól. A vizsgált országok közül Kína és India netes gazdasága növekszik a leggyorsabban, míg az innovációra Svédország és Japán költi a legtöbbet.
A tanulmány szerint négy terület kulcsfontosságú a jó internetes ökoszisztéma megteremtéséhez: a szakemberek, a pénzügyi tőke, a fejlett webes infrastruktúra és a vonzó üzleti környezet. Az első három tényezőben az Egyesült Államok a legerősebb, míg a vizsgált országok közül ezeken a területeken a legnagyobb kihívásokkal Brazília és Olaszország küszködik.
Módszertan
Az analízist háromféle módszer vegyítésével végezték a McKinsey kutatói. A nemzetek internet-gazdaságának nagyságát (majd ezek arányát a teljes nemzetgazdasághoz képest) klasszikus makroökonómiai megközelítéssel, a költésekre koncentrálva számították ki. Itt az internet-gazdaságot a neten történő fogyasztás, a webes privát beruházások, a webes kormányzati költések, valamint az internethez kapcsolódó termékek és szolgáltatások kereskedelmi mérlegének összege jelentette.
A makró mellé a mikró analízist a McKinsey korábbi, 12 országban végzett KKV-kutatását felhasználva végezték (ebben a kutatásban 4800 vállalkozást kérdeztek meg egyebek mellett az internet-használatuk hatékonyságáról).
Az egy főre jutó GDP és az internetes fejlettség kapcsolatát pedig matematikai modellel, statisztikák alapján vázolták fel, egy közgazdaságtani elmélet (az endogén növekedéselmélet) alapján, amelynek lényege röviden annyi, hogy a gazdasági intézkedések hosszú távon hatással vannak a gazdasági növekedési rátára (például: a K+F támogatások vagy az oktatás ösztönzik az innovációt, és ezáltal a gazdasági növekedést).
A McKinsey kutatásának pontos címe "Internet matters: The Net's sweeping impact on growth, jobs, and prosperity" és eredeti nyelven elolvasható az e-G8 oldalán.
HOZZÁSZÓLOK
Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!
Legfrissebb
- A Microsoft 300 millió dollárt fektet e-könyvbe 2012. május 2., szerda
- Mégsem májusban lép tőzsdére a Facebook? 2012. április 27., péntek
- Sikeres negyedévet zárt a Google 2012. április 13., péntek
- Rekordokat döntögetnek az internetes cégek papírjai 2012. február 6., hétfő
- Féláron is rekordot dönt a Facebook 2012. február 2., csütörtök
- Rekordot döntött az Apple negyedéves bevétele 2012. január 26., csütörtök
- Hírszolgáltatót vett a Twitter 2012. január 23., hétfő
- Májusban a tőzsdén a Facebook 2012. január 17., kedd
- 2012-ben tőzsdére megy a Facebook 2012. január 2., hétfő
- Két év után távozik az origo vezérigazgató helyettese 2012. január 2., hétfő
Hírlevélre feliratkozás
Legolvasottabb
Twitter vagy Buzz?
Magyar fejlesztés az e-vámügy
Június közepe óta létezik egyablakos, elektronikus vámügyintézés Magyarországon, amitől az ügyintézés felgyorsulását és leegyszerűsödését várják, kisebb költségért. A magyar fejlesztés egyedi, sehol ennyi hatóságot nem hangoltak össze az EU projektjében. Szántó Tamást, a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ elnökhelyettesét kérdeztük az új rendszerről.
Kövessen bennünket
Hirdetés
Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak
Szavazás
