Az internet gazdasági súlya

Szerző: digibiz

Címkék: McKinsey

2011.
06.04.
21:08

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

A világháló ma már nemcsak az információ szabad áramlásáról szól, az internet a gazdasági növekedés egyik motorja lett. De vajon mekkora az internet jelentősége GDP-ben mérve? A McKinsey az e-G8 találkozó apropóján megkísérelte kiszámolni. Részletes összefoglalónk.


Hogy az internet komoly gazdasági hajtóerejű iparág, ma már nem kérdéses. Az viszont kevésbé közismert (mivel kevésbé mért), hogy mekkora is ez a hajtóerő - például a GDP-hez való hozzájárulásban kifejezve. Hogy pótolja ezt a számszerűsítési hiányt, a McKinsey Global Institute, az amerikai McKinsey & Company üzleti tanácsadócég kutatási részlege kutatást készített az internet gazdasági súlyáról a nemrég megrendezett e-G8 csúcstalálkozóra időzítve.

A McKinsey a kutatás során tizenhárom - együtt a világ GDP-jének több mint 70%-át adó - ország gazdaságát vizsgálta: a G8-ak mellett Dél-Koreát és Svédországot a magas internet penetrációjuk miatt, valamint Kínát, Indiát és Brazíliát, mint a világ leggyorsabban növekvő gazdaságait.

A webes forradalom GDP-ben mérve

A kutatás szerint a vizsgált országokban az internet átlagosan a GDP 3,4%-áért felel. A lista élén álló Egyesült Királyságnál és Svédországnál ez a mutató pedig még magasabb: 6% körüli. (Meglepő lehet, de az Egyesült Államok a 4% alattiak táborába tartozik - annak ellenére, hogy a 250 legnagyobb internetes cég árbevételének 35%-a az USA-ban realizálódik.)

McKinsey Global Institute

A tanulmány összehasonlította az internet-gazdaságból származó nemzeti összterméket más szektorok részesedésével is. E szerint az e-gazdaságnak, ha külön ágazatnak számítana, nagyobb lenne a súlya a fejlett országok GDP-jében, mint a mezőgazdaságnak vagy az energiaiparnak.

McKinsey Global Institute

A kutatás másik érdekes számadata, hogy az elemzett országokban az elmúlt években (2004-2009) a GDP növekedés 21%-a az internetnek volt köszönhető. Korábban ez az arány jóval alacsonyabb volt: az 1995-2009 közötti időszakra számolva az internet hozzájárulása a gazdasági növekedéshez átlagosan csak 10%-ra tehető. Jól látható tehát magának az internet-gazdaságnak a felpörgése is.

McKinsey Global Institute


Közvetett hatások


A web közvetve is termel a nemzetgazdaságoknak. Az internet egyik nagyon fontos hatása, hogy produktívabbá teszi a kis- és középvállalkozásokat. A kutatás szerint az erős online jelenléttel rendelkező KKV-k növekedése és exportja több mint kétszer akkora, mint azoké, akiket csak egy kezdetleges honlap vagy még annyi sem képvisel a virtuális térben.
További előny: a tanulmány szerint az internet havi minimum 13 euró (Németországban), de akár 20 euró (Angliában) megtakarítást is eredményez az online költő fogyasztóknak.
Ráadásul az internet modernizálja a gazdaságot. A McKinsey kutatása szerint az internetnek köszönhetően létrejövő gazdasági érték 75%-a olyan "hagyományos" cégektől származik, amelyek tevékenysége - és létezése - eredendően nem a webhez kötődik.

A internetnek persze rossz hatásai is vannak: a film- és zeneipar aligha gyújt örömtüzeket a sokadik fájlmegosztó portál felbukkanásakor. A világháló megjelenése némely területeken munkahelyek megszűnését jelentette (nyomtatott sajtó, filmkölcsönzés, lemezkiadás - hogy csak néhány kézenfekvő, a net miatt haldokló területet említsünk). A McKinsey-tanulmány szerint azonban a hátrányok e téren eltörpülnek az előnyök mellett, a web ugyanis átlagosan minden megszüntetett állás helyére 2,6 újat hoz létre. A francia gazdaságban az elmúlt 15 év alatt az internet félmillió munkahelyet szüntetett meg, ám közben létrehozott 1,2 millió másikat.

Internetes ökoszisztéma

A számokból jól látható, hogy az internetes piac fejlettsége a vizsgált tizenhárom országban jelentősen eltér. Az Egyesült Államoké a legfejlettebb internetes kínálati ökoszisztéma, amit annak köszönhet, hogy több lábon áll. Három webes üzletág is megközelítőleg azonos bevételt termel az USA-nak: habár a hardvereké a vezető szerep, a szoftvergyártás és a netes szolgáltatások, illetve a telekommunikáció is szorosan ott van a vasak mögött.

McKinsey Global Institute

(Arra azért figyelni kell ezeknél az adatoknál, hogy az alapjuk a McKinsey "Top 250 internethez kapcsolódó cég" adatbázisa, illetve ezen cégek árbevétele. Tehát ha Olaszország a fenti grafikonon 100%-ban telekom-hajtotta webes gazdaságnak tűnik, annak az az oka, hogy erre a 250-es listára árbevétele alapján mindössze két olasz cég fért fel, amiből mindkettő telekomos szolgáltató.)

A nethez szükséges eszközök (hardver, szoftver, netes tartalom) 38%-a az USA-ból származik, Japán részesedése ebből egyelőre 14%, Kínáé pedig10%. Ha viszont vállalatok szintjén nézzük, akkor a britek és a svédek cégei járnak az élen. És míg Amerikában a hardver- és szoftvergyártás is erős, addig Európában (legalábbis a kutatásban szereplő európai országoknál) a telekommunikációs cégek dominálnak. Franciaországban az internetes bevételek 60%-a, az Egyesült Királyságban 87%-a származik ilyen vállalatoktól. A vizsgált országok közül Kína és India netes gazdasága növekszik a leggyorsabban, míg az innovációra Svédország és Japán költi a legtöbbet.

A tanulmány szerint négy terület kulcsfontosságú a jó internetes ökoszisztéma megteremtéséhez: a szakemberek, a pénzügyi tőke, a fejlett webes infrastruktúra és a vonzó üzleti környezet. Az első három tényezőben az Egyesült Államok a legerősebb, míg a vizsgált országok közül ezeken a területeken a legnagyobb kihívásokkal Brazília és Olaszország küszködik.

Módszertan

Az analízist háromféle módszer vegyítésével végezték a McKinsey kutatói. A nemzetek internet-gazdaságának nagyságát (majd ezek arányát a teljes nemzetgazdasághoz képest) klasszikus makroökonómiai megközelítéssel, a költésekre koncentrálva számították ki. Itt az internet-gazdaságot a neten történő fogyasztás, a webes privát beruházások, a webes kormányzati költések, valamint az internethez kapcsolódó termékek és szolgáltatások kereskedelmi mérlegének összege jelentette.
A makró mellé a mikró analízist a McKinsey korábbi, 12 országban végzett KKV-kutatását felhasználva végezték (ebben a kutatásban 4800 vállalkozást kérdeztek meg egyebek mellett az internet-használatuk hatékonyságáról).
Az egy főre jutó GDP és az internetes fejlettség kapcsolatát pedig matematikai modellel, statisztikák alapján vázolták fel, egy közgazdaságtani elmélet (az endogén növekedéselmélet) alapján, amelynek lényege röviden annyi, hogy a gazdasági intézkedések hosszú távon hatással vannak a gazdasági növekedési rátára (például: a K+F támogatások vagy az oktatás ösztönzik az innovációt, és ezáltal a gazdasági növekedést).

A McKinsey kutatásának pontos címe "Internet matters: The Net's sweeping impact on growth, jobs, and prosperity" és eredeti nyelven elolvasható az e-G8 oldalán.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Google vagy Yahoo?

További villámkérdések  Szavazás állása

Önkormányzat vs. internet

A GKIeNET magyarországi önkormányzatok körében 2008-ban készített kutatása alapján számítógéppel rendelkező önkormányzatok 67%-a rendelkezik saját honlappal. Olvassa el a teljes cikket!

Mobil kontra vezetékes net Mobil kontra vezetékes net

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés