A Wikileaks-ügy havi bontásban

Szerző: digibiz Forrás: digibiz.hu

Címkék: WikiLeaks

2010.
12.10.
15:00

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Talán még soha nem látott mértékű politikai vihart kavart a WikiLeaks nevű portál azzal, amikor július végén nyilvánosságra hozott majdnem százezer titkos dokumentumot, amelyek az afgán háború alatt keletkeztek. A 2006-ban alapított WikiLeaks azóta sem állt le, noha alapítóját már letartóztatták, az oldalt már számtalan módon próbálták megbénítani, mégis újabb titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát ígérik. Az őket pártoló hekkerek tegnap bosszút álltak az akadályozó pénzintézeteken. Kezdjük az elejéről!

  • Július
A WikiLeaks több mint 90 ezer oldalnyi bizalmas iratot szivárogtatott ki az afganisztáni hadműveletekről, civilek elleni bosszútámadásokról és a táliboknak nyújtott pakisztáni segítségről. A dokumentumokban olyan afgánok neve is fellelhető, akik információkat szolgáltattak az ázsiai országba vezényelt amerikai erőknek.



  • Augusztus
A WikiLeaks azon a 91 ezer háborús iraton felül, amit már nyilvánosságra hozott, még 15 ezer oldalnyi dokumentumot mutatott be az afganisztáni háborúról. A sajtószabadság élharcosának számító Svédországban bejelentette egy internetes cég, hogy ők segítik a WikiLeaks munkáját, és közzéteszik azt. Eközben a Pentagonban állt a bál, és követelték az adatokat az oknyomozó honlaptól.

Augusztus közepén bejelentették, hogy jobban odafigyelnek, mit adnak ki a kezükből, mert nem áll szándékukban bajba sodorni senkit, aki nem érdemli meg. Washington szerint a kiszivárogtatott bizalmas információk súlyos következményekkel járhatnak az ázsiai országban harcoló amerikai katonákra, szövetségeseikre és afgán partnereikre nézve, emberéletek foroghatnak kockán. Eközben már a jogvédő csoportok is felemelték a hangjukat a WikiLeaks ellen, és arra kérték őket, hogy a titkos dokumentumokból távolítsák el azokat az adatokat, amelyek alapján azonosíthatóvá és támadhatóvá válnak az amerikai és más erőkkel együttműködő emberek. Pár nappal később egy újabb nemzetközi szervezet, a Riporterek Határok Nélkül bírálta a honlapot "hihetetlen felelőtlensége" miatt.

Bár a svéd kormány bejelentette, hogy hiába támogatja egy ottani cég az oknyomozó portál munkáját, ők mégsem kívánnak beleszólni az ügybe, végül újból az országukra figyeltek világszerte. Egy svéd bulvárlap, az Aftonbladet ugyanis alkalmazta a WikiLeaks alapítóját, Julian Assange-t, így biztosítva neki a szólásszabadságot. Az Aftonbladet másnapi számának címoldalára már a vele készült interjú került fel. Megerősítette, hogy hiába kéri az amerikai védelmi minisztérium, folytatják a birtokukba jutott afganisztáni dokumentumok közlését. A csoport augusztus közepére egymillió dollárnyi adományt kapott.

Korábban molesztálás és nemi erőszak vádjával letartóztatási parancsot adott ki a svéd ügyészség a WikiLeaks alapítója ellen, de kiderült, hogy nemi erőszakról szó sincs, és visszavonták a parancsot. A kiszivárogtató oldal a Twitteren alaptalannak nevezte a vádakat, amelyeket egy nagyobb lejárató kampány részének tekintenek.

Augusztus végén Gawker blogbirodalmat nyugtalanította, hogy magáról a WikiLeaks szervezetről semmit nem lehet tudni. A Wikileakileaks.org célja, hogy lerántsa a leplet a lepellerántókról. A gawkeresek rájöttek, hogy bár a kormányzati és üzleti titkok megszellőztetésére szakosodott WikiLeaks a nyilvánosság érdekében működik, sem a szervezet pénzügyi hátteréről, sem felépítéséről, sem forrásairól nem lehet tudni semmit. Eközben újraindították a nyomozást a WikiLeaks alapítója ellen.

  • Október
A Moneybookers.com brit online fizetéseket intéző cég gyűjtötte össze a WikiLeaksnek érkező adományokat. Azonban október elején küldtek egy emailt a WikiLeaksnek, hogy lezárták számláikat, mert az amerikai kormány megfigyelőlistájára és az ausztrál kormány feketelistájára kerültek.

Az október 23-i újabb kiszivárogtatást már jó előre beharangozta a WikiLeaks. Ezekből többek között az is kiderült, hogy az amerikai invázió kezdete, 2003 márciusa óta tavaly év végéig legalább 109 ezer ember vesztette életét az erőszakcselekményekben, s csaknem kétharmaduk - 63 százalékuk - polgári személy volt.

Magyarországgal is foglalkozó bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentéseket szivárogtatott ki a WikiLeaks, pontosan 734 darab dokumentumot, melyek közül 4 a legszigorúbb titkosítási kategóriába tartozik. Ezek túlnyomó része 2006-ból, illetve az azóta eltelt négy évből származik.

Ezen a napon is kiderült, hogy az Egyesült Államok vezetése szerint a kínai kormány koordinálta azt a hackertámadást, amely tavaly év végén érte a Google cég helyi képviseletét. Állítólag a kínai hatóságok a Google mellett egyéb nyugati vállalatok rendszerei ellen is támadást intéztek a kibertérben. Az akció keretében a Dalai Láma számítógépeire is behatoltak, és külföldön élő kínai disszidensek Gmail-fiókjaiba nyertek betekintést.

  • November
Kiadták a nemzetközi elfogató parancsot a WikiLeaks alapítója ellen nemi erőszak vádjával.

November végén egy hacker támadta meg a WikiLeaks szerverét, amit a férfi a Twitteren vállalt magára. Jester mikroblogján publikált bejegyzései szerint jószándékból hackerkedik, az információkat kiszivárogtató oldalt konkrétan azért támadta meg, mivel a WikiLeaks - fogalmazása szerint - veszélyezteti a külhonban tartózkodó amerikai csapatok életét, illetve a külföldi országok viszonyát.

Majd ismét erőteljes kibertámadás érte a WikiLeaks portált, a honlap elérhetetlen volt az európai és amerikai internetezőknek. Ez a támadás erősebb volt a néhány nappal korábbinál, és másodpercenként 10 gigabit adatforgalommal bombázták, hogy elérhetetlenné váljon.

  • December
Az Amazon.com december elsején letiltotta szervereiről a WikiLeaks-et. Az online kereskedőportál azután tiltotta le a szivárogtató portált, hogy a szenátus részéről megpróbálták kideríteni, hogy milyen kapcsolat fűzi a WikiLeakshez. A portál néhány órán át elérhetetlen volt, majd visszatért korábbi, svéd fogadó portáljához, a Bahnhofhoz.

December 3-án elérhetetlenné vált a WikiLeaks, mert az EveryDNS.net nevű doménszolgáltatót folyamatosan támadták. Az EasyDNS szolgáltatása egyébként ingyenes, és szerintük a WikiLeaks hibája, hogy nem használ másik hasonló doménszolgáltatót is. Mindössze hatórányi szünet után végül egy svájci doménnel ismét elérhetővé vált az oldal. Még ugyanezen a napon Julian Assange bejelentette, hogy hamarosan UFO-kra utaló dokumentumokat is nyilvánosságra fog hozni a WikiLeaks.

Másnap a PayPal letiltotta a WikiLeaksnek szánt adományokat, miközben a Fehér Ház pedig a szövetségi alkalmazottakat tiltotta el a kiszivárogtató oldaltól. Azonban itt még nem állt meg a dolog, mert két nappal később a svájci posta banki leányvállalata, a Postfinance befagyasztotta Julian Assange bankszámláját. A bank arra hivatkozott, hogy a WikiLeaks alapítója hazudott a számlanyitáskor, mert azt állította, hogy Svájcban él. A svájci bankszámla a WikiLeaks honlapján is szerepelt, mint a Julian Assange védelmére szerveződött alapítvány számlaszáma. A honlapon még két másik számlaszámot adtak meg, az egyiket egy német, a másikat egy izlandi bankban nyitották.

December 7-én Julian Assange végül feladta magát, és önként jelentkezett a londoni rendőrségen. A WikiLeaks egyik szóvivője, Kristinn Hrafnsson a Reutersnek kijelentette, hogy Assange letartóztatását a sajtószabadság elleni támadásnak tekinti, ami azonban nem akadályozhatja meg a titkos akták nyilvánosságra hozását.

Két nappal később bosszút álltak a hekkerek azokon a pénzügyi szolgáltatókon, amelyek nem hajlandóak fogadni a WikiLeaks számlájára érkező adományokat.Nem sokkal korábban a Mastercard és a Visa is leállította az utalásokat, és a PayPal továbbra sem fogadott adományokat. A BBC tudósítása szerint több ezer politikailag motivált hekker küzdött azért, hogy megbénítsa ezeknek a cégeknek a működését.

És ezzel valószínűleg még nem zárult le az ügy...

    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

iWiW vagy myVip?

További villámkérdések  Szavazás állása

A hazai netezők nem fogékonyak a webkettőre

Szabó Mártonnal, az iWiW alapítójával és korábbi vezetőjével csendes leköszönése alkalmából beszélgettünk. Távozásának egyszerű az oka: 8 év alatt elfáradt. Továbbra is segíti tanácsaival az Origo-t de most inkább pihen és utazik. Twitterezni valószínűleg nem fog, de a blogírást elképzelhetőnek tartja. Mint mondja, sosem volt még ennyire érdekes a social media világa, a fejekben viszont volna mit helyére tenni. Mi nagyon örülnénk, ha belefogna, mert Marcit jó hallgatni. Nehezen is tudtuk abbahagyni, így a vele készült interjút két részletben közöljük, rövidített videóanyaggal spékelve.

"A hazai netezők nem fogékonyak a webkettőre" - interjú Szabó Mártonnal, az iWiW korábbi vezetőjével 

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés