"A tartalom hitelessége fontosabb a stílusnál" - interjú az Origo Zrt. vezérigazgatójával
Szerző: digibiz Forrás: -cm-
Címkék: Vaszily Miklós | Origo Zrt. | online tartalom | interjú
Tévés projektek, blogos, iWiW-es és freemail-es fejlesztések, a 2010-es foci VB-re indított webrádió. Az évek óta tartó fejlesztések és a látszólag spontán elinduló szolgáltatások mögötti stratégiáról, a Telekom cégének jövőjéről az Index.hu-tól átigazolt Vaszily Miklóssal beszélgettünk, aki bő fél éve vezeti az Origo Zrt.-t.
- Miközben tévés fejlesztésekre az Origo költ komoly összegeket, a 2010-es foci VB videós közvetítésével mégis az Index rukkolt elő. Ti miért választottátok a webrádiós megoldást?
Mi más, hosszabb távon is megmaradó területekre fókuszálunk a mozgóképes tartalomfejlesztés területén, ezért úgy gondoltuk, nem költséghatékony a videós vb közvetítés bevállalása; e tekintetben az Index nyilván más véleményen volt. Másrészt az, amit az Index videón keresztül nyújtani tud, elérhető az MTV honlapján és a televízióban is. Ehhez képest nálunk közismert hangok, így például Hajdú B. István közvetítik a meccseket. Ez a megoldás mindenképpen költséghatékonyabb, emellett pedig egyénibb.
- Milyen számadatokkal lennétek elégedettek?
Nincs konkrét elvárás, tekintve, hogy a rádiós közvetítés csupán kiegészítője a vb-s rovatunknak.
- Míg most, a vb kapcsán fontosak a nagy nevek, addig az Origóból hiányoznak azok a karakterisztikus hangok, akik az Indexnél vonzzák az olvasót...
Más a tartalmi koncepció. Az Origo hitelességre, megbízhatóságra, a tartalom korrektségére helyezi a hangsúlyt, az olvasóit ezen keresztül célozza meg. Azt, hogy a tartalom pontossága, megbízhatósága tekintetében az Origo élen jár az online médiák körében, független felmérések (Szonda-Ipsos) is alátámasztják. Viccesség, egyéniesség tekintetében viszont evidens, hogy az Index vezet; akik Indexet olvasnak, azok pont a karakterisztikusabb jelleg miatt kedvelik. A mi célcsoportunk szempontjából ugyanakkor nem lenne bölcs, ha ilyen irányba vinnénk el az oldalt. Nem törekszünk arra, hogy stílusában utánozzuk az Indexet. Ezt a stratégiát igazolja az a tény, hogy a napi egyedi olvasószám az Origónál magasabb, mint az Indexénél.
- Az elmúlt egy hónapban az egyedi látogatók számát tekintve tényleg lenyomta az Origo az Indexet, viszont a látogatásszámban jobb a konkurencia. Mi ennek az oka?
Ez azzal indokolható, hogy az Origo szélesebb tömeget ér el, akik nem feltétlenül töltenek el sok időt sok hír olvasásával. Az Indexet olvasó kevesebb számú user számára viszont a stílus majdnem olyan fontos, mint a tartalom, így érthető hogy az ott lévő olvasók több időt töltenek el az oldalon. Az Origót ezzel szemben inkább a tartalom, mint sem a stílus miatt olvassák. A stílus nálunk épp ezért semleges, nem is akar megosztó lenni. Két eltérő tartalomelőállítási szemléletről van tehát szó, és szerintem pont elfér mindkettő a piacon, nem ütik egymást.
- Te mit olvasol inkább, Origót vagy Indexet?
Nyilván nem vagyok reprezentatív, de teljesen természetes, hogy Origós cikkeket olvasok, hiszen fontos, hogy az általunk írt anyagokkal többé-kevésbé tisztában legyek, emiatt korlátozottan jut csak időm a konkurencia olvasására. Nyilván ez a korábbiakban pont fordítva volt.
- Ami a látogatószámot illeti, milyen növekedéssel lennétek elégedettek?
A látogatószámot tekintve a tartalomszolgáltatók között az első helyen állunk, konkrétan csak a szintén saját termék iWiW ver meg bennünket a magyar tartalomszolgáltatók közül. Nem állunk tehát rosszul. De a cél nyilván a folyamatos bővülés; nagyságrendileg azzal lennék elégedett, ha éves átlagban 10 százalék fölötti lenne a növekedés. Tekintve, hogy eleve nagy a userbázisunk, ennél nagyobb emelkedés nem várható, mivel korlátozott a hírek iránt érdeklődő személyek száma.
- A június elejei bejelentés óta mi történt az Origo Zrt háza táján?
Elkezdődött a Postr blogszolgáltatás béta-tesztje, a freemail esetében pedig a postaláda befogadóképességét emeltük 10 GB-ra, ami magasabb, mint a Gmail-fiókoké. Ez fontos hír, mert a freemailnek ma is 3,6 millió aktív felhasználója van, akiket elégedetten kell tartanunk. Szintén a freemailhez kapcsolódó hír, hogy kifejlesztettünk egy gyengénlátók által használható alternatív verziót, ami számukra is használhatóvá teszi a levelezőprogramot.
- Mi miatt éri meg üzemeltetni egy ingyenes levelezőrendszert?
Eddig a fő bevételi forrásunk a levélvégi reklámok elhelyezéséből származott, ez tette működő üzleti modellé az ingyenes szolgáltatást. Épp a napokban emelkedett azonban jogerőre egy számunkra nagyon kellemetlen jogszabályi rendelkezés, amely tiltja a levélvégi reklámokat. Ez azért kellemetlen, mert ettől még a nemzetközi konkurensek ugyanúgy reklámozhatnak, rájuk a gyakorlatban nem vonatkozik a szabályozás. Mi ugyanakkor kénytelenek vagyunk betartani a szabályokat, ami komoly érvágás az üzleti modell fenntarthatósága tekintetében. Persze próbáljuk más formában, más jellegű reklámokból biztosítania a költségeket, hiszen ha már közel 4 millió elektronikus postafiókot biztosítunk a magyar internet használóknak, van társadalmi felelősségvállalásunk a tekintetben, hogy a felhasználóinkat nem hagyjuk magukra.
- Az iWiW-es fejlesztések hogy állnak?
Folyamatosan csatlakoznak az iWiW kapuhoz a partnerszájtok, illetve a hónap végén, a jövő hónap elején lesz egyéb érdemi előrelépés, de erről majd akkor szeretnék beszélni. Jelenleg párhuzamosan futnak a projektek, havi bontásban jelennek meg az új fejlesztések. Napokon belül kint lesz például az iWiW iPhone applikáció.
- Kérdés, hogy a Facebook mellett életben tud-e maradni más közösségi portál...
Csak ismételni tudom magam: nem szeretnénk délibábokat kergetni, tudjuk, hogy a Facebook egy nagyon erős közösségi portál, de a magyar piacon ettől függetlenül az iWiW-nek is meglehet a szerepe. Az a célunk, hogy az első számú lokális social network hosszú távon is az iWiW maradjon - nemzetközi összehasonlításban még mindig jól bírjuk a versenyt a Facebook-kal. Jelenleg az iWiW a leglátogatottabb magyar weboldal Magyarországon, ha hosszútávon a Facebook mögé szorulva tartjuk a hazai szolgáltatók között a pozíciónkat, az sem lesz tragédia.
- A Postr blogszolgáltatással szemben mik az elvárások?
Ha a Postr jó és könnyen kezelhető, akkor a funkcionalitásbeli többlet miatt biztos lesznek olyan bloggerek, akik szívesen igénybe veszik, kipróbálják. Ez a döntés alapvetően useroldalon fog megtörténni. Én a magam részéről egy-másfél éven belül ezres nagyságrendű blogszámmal lennék elégedett. A PostR jövőbeli fejlődése multipotens történet, aktívan és intenzíven akarjuk menedzselni a terméket. A visszajelzések alapján fejlesztjük majd, attól függően, milyen irányba tart, klasszikus blogszolgáltatás lesz-e, vagy inkább mikroblog. Ha olyan "sztárblogok" lesznek, mint az Indexen, a bloggerek nálunk is tudják majd hozni az ottani olvasottsági adatokat, sőt magasabbakat, tekintve, hogy az Origón nagyobbak a userszámok. A legjobb persze az lenne, ha a hagyományos blogszolgáltatás mellett a mikroblog szolgáltatás is intenzíven fejlődne.
- A tévés projektek már futnak egy ideje. Ott mik a tapasztalatok?
A 2030 nevű programunk szépen teljesít, akár az iWiW, akár a mobil applikációs letöltések számát nézzük, akár a tévés nézettségi adatokat. Ezen felbuzdulva ősszel másfajta, de szintén háromképernyős termékben gondolkodunk, amit már lehet, hogy a Life Network mellett a többi online termékünk egy részére is kibővítünk. A Life programját szeretnénk még jobban összevonni a többi online termékünkkel.
- A háztartásoknak hány százalékában érhetők el a csatornák?
Jelenleg 30 százalék fölött vagyunk.
- És mekkora a nézettség?
Az AGB adatai szerint a Life Network fél százalék körül van. Ennek elsődleges oka, hogy a reach egyelőre még relatív alacsony. Ezen érdemben várhatóan január elsejétől tudunk majd változtatni, akkor lesznek nagy átállások. Az IPTV statisztikáink szerint egyébként közel 100 ezer olyan IPTV háztartás van, ahol tudjuk, milyen csatornákat néznek a userek: ahol van elérés, ott 2 százalék fölötti eredményt hoz a Life, és 1,5 százalékot az Ozone.
- És mi a reális cél?
Az AGB szerinti adat azon múlik, mekkora a reach. Ha ezen tudunk emelni, akkor reális célként a jövő évben szeretném megcélozni az 1-2 százalékot. Ez tematikus tévécsatornáktól erős teljesítmény lenne.
- A tévés projektekre az indulás óta összesen mennyit költött Magyar Telekom?
Ha a konkrét beruházásról beszélünk, akkor többszázmilliós összegről beszélünk, ha ebbe még belevesszük a több évig felhasználható és ezért több év alatt amortizálódó műsorok, jogok megvásárlását is, akkor pedig már milliárdos nagyságrendű a költés. A megtérülés emiatt mindenképpen sokéves történet.
- Maga a tévéműsor miért nem érhető el online felületeken?
Más a koncepció. Bizonyos tartalmaink persze elérhetőek a televíziós csatornáink honlapjain, de alapvetően úgy gondoljuk, hogy a platform sajátosságainak megfelelően érdemes a tartalmakat a usereknek/nézőknek tálalnunk, úgy, hogy azok egymást erősítsék.
- Más termékek esetében mennyire fontos, hogy azok bármilyen módon össze legyenek kötve?
Fontos, és egyre fontosabb. Szeretnénk az ügyfeleink számára minél inkább az őket érdeklő tartalmakat kínálni, és e tekintetben a Postr és az Origo közti együttműködés is fontos, ahogyan az is, hogy a freemail és az iWiW használók a kilépéskor kapjanak tartalomajánlót, és használják a tartalomszolgáltatásinkat. Ez egy erős és működő szinergia, amelyet célunk a jövőben is használni.
- Az Origo Zrt. hirdetési árbevétele milyen irányba mozdult az elmúlt időszakban?
Nálunk a tavalyhoz képest emelkednek a bevételek, van tehát némi növekedés, de ezt óvatosan mondom. Ahhoz, hogy a későbbiekben érdemi emelkedés legyen, fontos a termékeink megújulása, a hirdetői kiszolgálás javítása, a rugalmasabb, flexibilisebb értékesítői hozzáállás. Próbálunk olyan viselkedés alapú hirdetéseket kínálni, amelyeket mások nem tudnak nyújtani; ezt a vonalat erőteljesen fejleszteni fogjuk. Másrészt át kell tennünk a hangsúlyt a hirdetés hatékonyságára, nem elég kipörgetni a megrendelést, fontos, hogy az hatékony is legyen. Az újításokat követően intenzívebb hirdetési bevétel növekedésünk akkor lehet, ha a gazdaság - és ezáltal a hirdetési piac - az elkövetkezendő években egészségesebb növekedést tud produkálni.
- Maga az Origo Zrt. jelenleg veszteséges, 1,2 milliárdos veszteséggel zárta a tavalyi évet. Mi a helyzet magával az Origo.hu-val?
Az Origo.hu nyereséges lehetne, ugyanakkor soha nem volt leválasztva az Origo Zrt.-ről, amely folyamatosan több fejlesztésen is dolgozik. Gyakran kérdezik, mikor lesz nyereséges az "Origo", pedig maga a Zrt. messze nem azonos az Origo.hu-val. A Zrt. sok olyan feladatot vállal magára - így például a freemailes fejlesztést, a televíziós piac felé történő nyitást -, amire a magyarországi versenytársaink nem feltétlenül költenek. Emiatt az Origo Zrt nyereséges vagy veszteséges mivolta nem irányadó az Origo.hu-ra nézve. Ha a Zrt. kizárólag az Origo.hu működtetésével foglalkozna, könnyedén nyereséges lehetne.
- Az Origo.hu-val kapcsolatban feltűnő az is, hogy eltünedeztek korábbi partnerek, akad olyan is, amelynek új partnere az Index. Mi előzte meg a szakítást?
Szándékos elválásról volt szó. Volt egy portfólió felülvizsgálat, amelynek során kikerültek a rendszerből a külső tartalombeszállítók, és a hangsúly áttevődött a belső tartalomgyártásra. Ez a döntés fontos volt az Origo Zrt. eredményességének javítása szempontjából, mert mint kiderült, az együttműködések jelentős része üzletileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
- Már-már menetrendszerűen röppennek föl időről időre az Origo eladásáról szóló hírek is.
Nem adják el. Nyilván nem én vagyok a tulajdonos, de a Magyar Telekom stratégiájába az új üzleti területekre történő nyitás kifejezetten illeszkedik - lásd az energiapiacra a közelmúltban történt belépést. Eladás előtt 10 GB-ra növelni a freemail postafiók kapacitást, vagy új blogszolgáltatást indítani nem tűnne túl racionális döntésnek, ahogy az iWiW-et fenekestül megújítani sem lenne túl ésszerű. És akkor még szóba sem kerültek a tévés projektek, amelyek végképp nem számítanak rövid távon megtérülő befektetésnek. Mindezek a jelenleg futó projektek éppen hogy a Telekom hosszútávú tulajdonosi elkötelezettséget bizonyítják az Origo Zrt. irányába.
[origo]-s vezető váltások
Az [origo] menedzsmentje teljesen kicserélődött az elmúlt két évben, 2009. januárjában távozott a cégtől az [origo] két kereskedelmi vezetője Somogyi Péter és Gazsó Gábor, 2009. szeptemberében Fischer András vezérigazgató, 2010. év elején Markót Imre üzletág igazgató és Cseke Zoltán pénzügyi vezető. A helyükre érkezett a Vaszily Miklós, Novák Péter vezető páros 2010. első hónapjaiban.
2010.
06.16.
14:14
Erről ennyit
A két címlap közötti különbség, leírja az olvasók tartalom minőségéről alkotott véleményét.
Az origo látogató száma csak az iwiw és a freemail kilépőnek köszönhető, a portál címlapján a kutya sem jár. Ennek tudható be a botrányosan rövid session is...
2
2010.
06.16.
11:57
bpelhos
Idézet:
"Más a koncepció. Bizonyos tartalmaink persze elérhetőek a televíziós csatornáink honlapjain, de alapvetően úgy gondoljuk, hogy a platform sajátosságainak megfelelően érdemes a tartalmakat a usereknek/nézőknek tálalnunk, úgy, hogy azok egymást erősítsék."
Ez mit jelent? Mármint az a része, hogy "érdemes a tartalmakat a usereknek/nézőknek tálalnunk, úgy, hogy azok egymást erősítsék".
Ha kirakok egy tévéműsor stream-et a weboldalra, akkor az erősíti a weboldalam, nemde?
1
Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!
Legfrissebb
- Egyre közösségibbek a kisvállalkozások 2012. május 15., kedd
- Elégedetlenek a Facebook hirdetői 2012. május 7., hétfő
- Új irányt vett a Google hirdetése 2012. március 27., kedd
- A fiatalok alig kattintanak 2011. október 4., kedd
- Nem érnek célba a célzott hirdetések 2011. augusztus 8., hétfő
- A cégek 80%-a már hirdet a Facebookon Amerikában 2011. augusztus 1., hétfő
- Nehézkes jelentések a reklámpiacról 2011. június 17., péntek
- Amerika költ a legtöbbet online reklámra 2011. június 14., kedd
- Folyamatos növekedésben az online hirdetési piac 2011. június 8., szerda
- Az amerikai ügynökségek a videó hirdetésben hisznek 2011. május 20., péntek
Hírlevélre feliratkozás
Legolvasottabb
iWiW vagy myVip?
Kétmilliós netbankos körkérdés
Jóval kétmillió fölött jár már az internetbanki szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek száma. Megnéztük, a kutatások szerint kikről is van szó, és összevetettük az adatokat a bankoktól kapott információkkal. Kiderült, hogy az összképet erősen árnyalják az egyes bankok közti különbségek.
Kétmilliós körkérdés: kik használják az online banki szolgáltatásokat? ![]()
Hirdetés
Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak


