A szélessáv Európa fejlődésének záloga?

Szerző: digibiz Forrás: digibiz.hu

Címkék: Európai Bizottság

2011.
11.05.
22:18

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Az Európai Bizottság 9.2 milliárd eurót fektetne bele egy egész Európát összekötő szélessávú internet programba. Amennyiben a parlament zöld utat ad a projektnek, 2020-ra egész Európa teljes körű internet lefedettséget élvezhet. A hazai tervek szerényebbek, de az EU-s források a hazai fejlesztéseket is beindíthatják.

Az ötlet nem új keletű. Az Európai Unió digitális gazdasági bizottsága már 2010 óta foglalkozik a témával. A cél Európa versenyképessé tétele, hiszen az öreg kontinens jócskán le van maradva mind Amerika, mind Ázsia mögött az új generációs internet terén.

A bizottság reményei szerint a szupergyors internet jelentősen javítaná Európa gazdasági helyzetét. Az elképzelések szerint új munkahelyeket lehetne teremteni és az Egyesült Államokhoz hasonlóan számos terület (pl.: e-egészségügy, internet biztonság, alternatív energia felhasználás) fejlesztése új lendületet kaphat.

Az európai, 2010-2020-as Digitális Menetrend külön foglalkozik a szélessáv kérdésével. A menetrend az EU gazdaságának fellendülését hivatott előremozdítani és célja, hogy a digitális korszak vívmányait elterjessze a társadalom minden szintjén. A célkitűzések között szerepel a nagysebességű és szupergyors internethez való hozzáférés javítása. Az "Európa 2020" stratégia kimondja, hogy 2020-ra minden európai háztartásnak rendelkeznie kell 30 Mbps sebességű internettel, a háztartások felének pedig ennél is gyorsabb, 100 Mbps sebességű hozzáférést kell biztosítani. Ennek eléréséhez az Európai Unió minden tagállamának közösen kell dogozni, egységes uniós és megfelelő nemzeti politikát kell kialakítani. Míg az Uniónak a feladata, hogy könnyebbé és olcsóbbá tegye a szélessávú internet kiépítését, addig a tagállamoknak kötelezettsége a beruházások megkönnyítése, és az együttműködés. Egyelőre pont a beruházások jelentik a legnagyobb kérdést. A bizottság bízik abban, hogy a magán és állami szektor is jelentős összeggel támogatja az erőfeszítéseket.

A projekt finanszírozására egy új, több milliárd eurós közös alapot hoznak létre, a Connecting Europe Facility (CEF) alapot, amely feladata a telekommunikációs cégek bátorítása a befektetésre, és új ágazatok; víz, szennyvíz és közmű vállalatok bevonása a szélessáv kiépítésébe.
Az internet fejlesztésében nem csak az európaiak látják a fejlődés zálogát, az USA-ban is a szélessávú internet, a teljes lefedettség a cél. A 2010 márciusában kiadott amerikai stratégia hasonló az európaihoz. Az Egyesült Államok szintén 2020-ra tervezi a teljes lefedettséget. Ehhez szükséges, hogy minden amerikai számára biztosítva legyen az internet hozzáférés, és az internet használatáshoz szükséges eszközök. Az amerikai tervek között szerepel az a kinyilatkoztatás, miszerint az USA-nak kell vezető szerepet betöltenie a mobil eszközök fejlesztésében, és rendelkeznie a világ leggyorsabb és legszéleskörűbb hálózatával.

A magyar kormányzati tervek is hasonló célokat fogalmaznak meg. A tavaly megjelent Digitális Megújulás Cselekvési Terv két célt rögzít. 2013-ra el kell érnünk a 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget minden magyarországi háztartásban és vállalkozásnál, minimum 2 Mbps le- és 512 kbps feltöltési sebességgel. Ennél sokkal bátrabbak a további tervek: 2014-re további 1 millió új generációs hozzáférés (minimum 20 Mbps letöltés) lehetőségét, illetve az átlagos, háztartásokban az elérhető letöltési sebesség 10 Mbpsra emelését elő kell segítenünk fejlesztéspolitikai, szabályozási és közpolitikai eszközökkel.

Kérdés, hogy pusztán szabályozással elérhetők-e a célok? A több mint 9 milliárdos európai alap létrehozatala inkább arra utal, hogy állami források nélkül a jelentős fejlesztés nem következhet be. Korábban a kormányzati tervek között szerepelt egy Nemzeti Digitális Közműnek nevezett program, amely mintegy 70 milliárd forintnyi európai uniós forrást költött volna szélessáv fejlesztésre, a választásokat követő egy éven belül forrásaink szerint egyszerűen elhalt a program, mindössze az állami hálózatok összevonására történtek erőfeszítések, amelynek üzemeltetője a Magyar Villamos Művek lehet, amely jelentős saját hálózatot üzemeltet. Az aktuális hazai akciótervek, amelyek az európai uniós források elköltésének irányát mutatják, már nem tartalmaznak pénzt ilyen jellegű beruházásra. Ugyanakkor a CEF révén Magyarország is forráshoz juthat a lakossági szélessávú fejlesztések elősegítésére.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

iPhone vagy Blackberry?

További villámkérdések  Szavazás állása

Interjú a Jujj.hu eladásáról

A hazai online videózásnak és a netes közösségeknek bőven van hová fejlődnie. Az ezekben rejlő lehetőségekről, a nagy bevásárlásokról és portfólióbővítésről beszélgettünk Holman Endrével, a juj.hu-t és Cotcot.hu-t nemrég megvásárló Generál Média ügyvezetőjével. Olvassa el a teljes cikket!

Új alapokra kerül az online videózás - interjú a juj.hu eladásáról Új alapokra kerül az online videózás - interjú a juj.hu eladásáról

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés