A szélessáv Európa fejlődésének záloga?
Szerző: digibiz Forrás: digibiz.hu
Címkék: Európai Bizottság
Az Európai Bizottság 9.2 milliárd eurót fektetne bele egy egész Európát összekötő szélessávú internet programba. Amennyiben a parlament zöld utat ad a projektnek, 2020-ra egész Európa teljes körű internet lefedettséget élvezhet. A hazai tervek szerényebbek, de az EU-s források a hazai fejlesztéseket is beindíthatják.
Az ötlet nem új keletű. Az Európai Unió digitális gazdasági bizottsága már 2010 óta foglalkozik a témával. A cél Európa versenyképessé tétele, hiszen az öreg kontinens jócskán le van maradva mind Amerika, mind Ázsia mögött az új generációs internet terén.A bizottság reményei szerint a szupergyors internet jelentősen javítaná Európa gazdasági helyzetét. Az elképzelések szerint új munkahelyeket lehetne teremteni és az Egyesült Államokhoz hasonlóan számos terület (pl.: e-egészségügy, internet biztonság, alternatív energia felhasználás) fejlesztése új lendületet kaphat.
Az európai, 2010-2020-as Digitális Menetrend külön foglalkozik a szélessáv kérdésével. A menetrend az EU gazdaságának fellendülését hivatott előremozdítani és célja, hogy a digitális korszak vívmányait elterjessze a társadalom minden szintjén. A célkitűzések között szerepel a nagysebességű és szupergyors internethez való hozzáférés javítása. Az "Európa 2020" stratégia kimondja, hogy 2020-ra minden európai háztartásnak rendelkeznie kell 30 Mbps sebességű internettel, a háztartások felének pedig ennél is gyorsabb, 100 Mbps sebességű hozzáférést kell biztosítani. Ennek eléréséhez az Európai Unió minden tagállamának közösen kell dogozni, egységes uniós és megfelelő nemzeti politikát kell kialakítani. Míg az Uniónak a feladata, hogy könnyebbé és olcsóbbá tegye a szélessávú internet kiépítését, addig a tagállamoknak kötelezettsége a beruházások megkönnyítése, és az együttműködés. Egyelőre pont a beruházások jelentik a legnagyobb kérdést. A bizottság bízik abban, hogy a magán és állami szektor is jelentős összeggel támogatja az erőfeszítéseket.
A projekt finanszírozására egy új, több milliárd eurós közös alapot hoznak létre, a Connecting Europe Facility (CEF) alapot, amely feladata a telekommunikációs cégek bátorítása a befektetésre, és új ágazatok; víz, szennyvíz és közmű vállalatok bevonása a szélessáv kiépítésébe.
Az internet fejlesztésében nem csak az európaiak látják a fejlődés zálogát, az USA-ban is a szélessávú internet, a teljes lefedettség a cél. A 2010 márciusában kiadott amerikai stratégia hasonló az európaihoz. Az Egyesült Államok szintén 2020-ra tervezi a teljes lefedettséget. Ehhez szükséges, hogy minden amerikai számára biztosítva legyen az internet hozzáférés, és az internet használatáshoz szükséges eszközök. Az amerikai tervek között szerepel az a kinyilatkoztatás, miszerint az USA-nak kell vezető szerepet betöltenie a mobil eszközök fejlesztésében, és rendelkeznie a világ leggyorsabb és legszéleskörűbb hálózatával.
A magyar kormányzati tervek is hasonló célokat fogalmaznak meg. A tavaly megjelent Digitális Megújulás Cselekvési Terv két célt rögzít. 2013-ra el kell érnünk a 100%-os alapszintű szélessávú lefedettséget minden magyarországi háztartásban és vállalkozásnál, minimum 2 Mbps le- és 512 kbps feltöltési sebességgel. Ennél sokkal bátrabbak a további tervek: 2014-re további 1 millió új generációs hozzáférés (minimum 20 Mbps letöltés) lehetőségét, illetve az átlagos, háztartásokban az elérhető letöltési sebesség 10 Mbpsra emelését elő kell segítenünk fejlesztéspolitikai, szabályozási és közpolitikai eszközökkel.
Kérdés, hogy pusztán szabályozással elérhetők-e a célok? A több mint 9 milliárdos európai alap létrehozatala inkább arra utal, hogy állami források nélkül a jelentős fejlesztés nem következhet be. Korábban a kormányzati tervek között szerepelt egy Nemzeti Digitális Közműnek nevezett program, amely mintegy 70 milliárd forintnyi európai uniós forrást költött volna szélessáv fejlesztésre, a választásokat követő egy éven belül forrásaink szerint egyszerűen elhalt a program, mindössze az állami hálózatok összevonására történtek erőfeszítések, amelynek üzemeltetője a Magyar Villamos Művek lehet, amely jelentős saját hálózatot üzemeltet. Az aktuális hazai akciótervek, amelyek az európai uniós források elköltésének irányát mutatják, már nem tartalmaznak pénzt ilyen jellegű beruházásra. Ugyanakkor a CEF révén Magyarország is forráshoz juthat a lakossági szélessávú fejlesztések elősegítésére.
HOZZÁSZÓLOK
Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!
Legolvasottabb
Legfrissebb
- Béremeléssel szépít az Apple kínai beszállítója 2012. február 21., kedd
- Nem lesz kalózszűrés a közösségi oldalakon 2012. február 17., péntek
- Háború dúl a könyvpiacon 2012. február 14., kedd
- Duplázott a LinkedIn 2012. február 10., péntek
- Növekvő nyereség mellett is veszteséges a Groupon 2012. február 9., csütörtök
- Csalódást okozott az Amazon 2012. február 1., szerda
- Hiába tiltakoztak a lengyelek az ACTA ellen 2012. január 30., hétfő
- Nem szeretne monopol helyzetbe kerülni a Google 2012. január 25., szerda
- Jót tett az eBaynek a Skype eladása 2012. január 19., csütörtök
- Lemondott a Yahoo alapítója 2012. január 18., szerda
Hírlevélre feliratkozás
Legolvasottabb
iPhone vagy Blackberry?
Augmented reality: Hallott már róla?
Az augmented reality mobiltechnológiára való átterjedése előrevetíti, hogy a jövőben mobiljaink fő feladata lesz tetszőleges pillanatban összekötni a digitális és a valódi világot. Kereséseinket intuitív módon, a fizikai világra kiterjesztve futtathatjuk, a találatok pedig szintén kézzelfogható valóságként érkeznek szempillantás alatt.
Kövessen bennünket
Hirdetés
Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak
Szavazás
