A szabályozás nem teheti tönkre az internetet

Szerző: digibiz

Címkék: médiatörvény | Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete

2011.
01.14.
09:48

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

A Gerényi Gábor vezette Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) több versenyhivatali eljárást is kezdeményezett és segített a hatóságoknak az elektronikus kereskedelmi csalások felderítésében, szabályozásában - árulta el a szakember a digibiz.hu-nak adott két részes interjúban. A tavaly leköszönt elnökkel a szervezet elmúlt 10 évéről beszélgettünk, a hazai tartalomgyártás kezdeteiről és kilátásairól. Az Index alapítója és stratégiai tanácsadója szerint Európa legkeményebb média szabályozása a miénk, amelynek a televíziós és internetes mozgóképre kellene korlátozódnia, hogy versenyképes maradhasson a magyar tartalomipar.


Digibiz: A wikipédián fent van az önéletrajza, kiderül belőle, hogy 24 évesen, a Midi című, elektronikus zenéről írt könyve hatezer példányban kelt el, de nincs benne, hogy MTE elnöknek választották.

Gerényi Gábor: Őszintén szólva nem én írtam a szócikket, amely talán 2007 táján születhetett, de jóváhagytam, aztán, úgy látszik, nem frissítették… valóban, 2008-ban MTE elnök lettem, az a bizonyos könyvem pedig már nyolcezer eladott példány körül jár.


D: Az ott található szócikkből is kiderül, hogy nagyon széles az érdeklődési és cselekvési köre. Melyik az erősebb Önben, az internet tanácsadó, a fejlesztő, a hangmérnök?

G: Végzettségem alapján tulajdonképpen szoftverfejlesztő informatikus vagyok, és néhány évig dolgoztam is fejlesztőként, de aztán műegyetemi tankörtársaimmal, a ma már talán hőskornak is számító 90-es évek elején alapítottunk egy céget, a Pixel Kft.-t, amely annyira beindult, hogy a fejlesztést abba kellett hagynom. Sok mindenben elsők voltunk, például szoftverkereskedésben.


D: Ó azok a boldog 90-es évek. Akkor még divat volt legálisan szoftvert vásárolni?

G: Meglepő, de rengetegen akartak szoftverhez jutni. Először magunknak akartunk szerezni legálisan szoftvert a fejlesztéshez, egy C++ fordító szoftvert, de kiderült, hogy Budapesten egyáltalán nem lehet szoftvert vásárolni. Találtunk egy újságban egy amerikai címet és megrendeltük. A szoftver megérkezett, és mi arra gondoltunk, hogy lehet, hogy vannak mások is, akik szoftverhez akarnak jutni, így felmerült az ötlet, hogy akár árusíthatnánk is. Próbaképpen behoztunk két dobozt, brutális haszonkulccsal meghirdettük. Megvették, ezért aztán Zsiguli kombival indultunk Bécsbe és szállítottuk haza százával a szoftvereket, Windowsokat, Wordöket, kiadványszerkesztőket. A Windows akkoriban még kettes-hármas verziónál járt, és nem is voltak disztribúciós szabályok, pláne nem Kelet-Európában. A kilencvenes évek elején a szoftver egyébként még nemcsak nálunk számított afféle ezoterikus terméknek...


D: A szoftverkereskedelem hogyan vezetett az internethez, az Internettóhoz, az Index elődjéhez?

G: Egy nap Nyírő András bejött a boltba, ő és csapata készítette ekkor a Politika nevű, itthon elsőként megjelenő CD-ROM kiadványt. Megkérdezte, hogy nem árulnánk-e mi is. Igent mondtunk, mert a külföldi hasonló termékekből szinte mindenfélét el lehetett adni. Később mi is belevágtunk a tartalomfejlesztésbe,  elkezdtünk ilyen CD-s kiadványokat gyártani, szerintem legalább 20-30 félét kiadtunk, különböző  tartalmakkal, így például szótárt, KRESZ oktató programot, egyebeket. Az első rendszeresen megjelenő CD-magazint, az ABCD-t már közösen kezdtük Andrással -  a CD-ROM korszak leáldozásával az ezt szerkesztő társaság transzformálódott Internettóvá.


D: A hangmérnökséget ekkor már feladta?

G: Nem, folyamatosan dolgoztam a popzenei szakmában, Náksi Attilával alapítottunk egy stúdiót, ez volt az Oxigén Stúdió, a Pixel-boltunk pedig sokféle stúdióeszközzel is kereskedett, szinte a teljes könnyűzenei szakma hozzánk járt tanulni, hogy hogyan lehet számítógépeket használni a zenéléshez.


D: És ezzel párhuzamosan készült az internetto.hu 1995-tól?

G: Igen, bár a stúdió és a Pixel biztosította a megélhetést, az Internettót legtöbben hobbiból csináltuk, csak 2-3 ember fizetésére volt büdzsé. Legendás korszak volt, az első internetes miniszterelnöki interjú Horn Gyulával, 24 órás internetes televízióadás - amelynek műsorvezetője a mostani kormányszóvivő, Nagy Anna volt -, az internet-világkiállítás Magyarország-pavilonja, élő közvetítések…

Aztán jött az átalakulás, 1999-ben elindult az Index, az első befektetők 2000-ben jelentek meg. Addigra már teljesen az internetre, tartalomfejlesztési igazgatóként és társtulajdonosként az Indexre koncentráltam, a zenei témákat kicsit félretettem. Bebiztosítottuk a hírszolgáltatási piacvezetői pozíciót, utána már csak az volt a feladat, hogy azt meg is tartsuk...


D: Ez egyszerűen hangzik. Társtulajdonos volt és tartalomfejlesztési igazgató. Most stratégiai tanácsadóként támogatja a portált. Miért kellett megválnia a tulajdonrészétől?

G: Amikor jött a dotkom csőd, 2001-ben az operatív feladatoktól az Index.hu Zrt. igazgatóságába vonultunk vissza többen, és a cég megmentésére koncentráltunk, egész nap hirdetőket, befektetőket, pénzt kerestünk. Ez akkor sikerült, és új befektetőnk, a Wallis 2004-ben ajánlatot tett teljes kivásárlásunkra, és egy újfajta együttműködésre, amit elfogadtunk, a többi tulajdonossal együtt. A cégemmel akkor stratégiai tanácsadói szerződést kötöttek, így kívülről, de aktívan segítem az Indexet a mai napig.


D: A stúdiómunka alól felszabaduló energiáit civil aktivitásban hasznosította, 2001-ben részt vett az MTE megalapításában, folyamatosan elnökségi tag volt, aztán Pintér Róbertet váltotta 2008-ban az elnöki székben. Hogyan esett éppen önre a választás?

G: Az volt a terv, hogy a két nagy alapító, az Index és az Origo váltogatja egymást az elnöki poszton, vagy egy független elnököt választunk. Pintér Róbert (az egyszervolt.hu alapítója,  a szerk.) elnöki mandátumának lejártakor, 2008-ban, az elnökségi tagok közül éppen nekem voltak szabad kapacitásaim. Az eredeti tervek szerint évente váltottunk volna, de ez az én esetemben nem jött össze, két évet húztam le. Az Origo új főszerkesztője, Nádori Péter 2010 decemberében váltott engem.


D: Az MTE megalakítása egy sikeres civil kezdeményezés volt, mert sikerült visszaverni, hogy az állam 2001-ben keményen szabályozza az internetet, és a médiatörvény egészen mostanáig nem vonatkozott az internetes kiadványokra, működhetett az önszabályozás. A ma hatályos médiatörvény megjelenéséig nem sokat hallatott magáról az MTE, vagy nem volt látványos a működése.

G: Néha látványos volt a működése, néha csendes. Kétségtelen, hogy például a 2002-2006-os időszak nyugisnak volt nevezhető, amelyet a jogszabályalkotókkal kialakított jó kapcsolat jellemzett, időben megkaptuk a szektort érintő jogszabálytervezeteket, meghallgatták a véleményünket, és sokat fejlődött az iparág. A tagságunk is bővült, ma tizenegy tagja van a szervezetnek.


D: Tizenegy tag? Ez nagyon kevésnek tűnik.

G: Az internetes iparágban a 2001-2002-es alapítás körüli időkben sok volt a kókler és szerencsevadász , ezért nem is számítottunk több tagra, nem is igyekeztünk tagokat toborozni. Szerintem a mostani helyzetben várhatóan hamarosan sokkal többen leszünk, mert piaci önszabályozó szervezetként további jogosítványokat kap az MTE, így a tagok az új, hatósági szisztémában komoly szakmai támogatást, segítséget tudnak majd kapni a biztosan előforduló vitás kérdések során. A hatóság eljárást megelőzően az "első fok" az önszabályozás fóruma, így például az MTE keretei között játszódó szakmai egyeztetés lesz.

A tagtoborzásnak az is akadálya volt eddig, hogy ez egy drága műfaj, civili szervezetet finanszírozni - tagjaink tartják fenn az egyesületet teljes egészében -, amit kevesen, csak a nagyok tudnak megengedni maguknak ezen a most még nem annyira erős piacon. De most kialakítottunk egy kedvezményes tarifát a kisebbeknek, ami éves szinten húszezer forint magasságába lehetővé teszi a csatlakozást.


D: És mi történt 2006-tól, ami megszüntette a harmóniát?

G: Megszűnt az egyeztetés addig megszokott módja, kezdtek megjelenni olyan, az online szakmát érintő törvényjavaslatok, amikről mi is az újságokból értesültünk. A folyamat betetőzéseként, 2008-ban jött az internetadó ötlete. Kevesen tudják, hogy az internetadó nulladik verziójában a tartalomszolgáltatókat akarták megsarcolni, mi ezt határozottan visszavertük; el kellett magyarázni a törvényalkotónak, hogy mi a portálok szerepe ebben az üzleti folyamatban. Mivel tulajdonképpen egyszerűen az internettől akartak elvenni forrásokat, a következő javaslat már arról szólt, hogy az internetszolgáltatók fizessenek, természetesen ezzel szemben is tiltakoztunk. A tevékenységünk sikerét mutatja, hogy a Bajnai kormány végül a kulturális járulék intézményét teljesen megszüntette - úgy tűnik, hogy hatásosan érveltünk.


D: Ez még az Ön elnökségi ideje előtt zajlott le ugye?

G: Valóban, de az elnökségben én képviseltem a témát.


D: Mit tart fontosnak a saját elnökségi tevékenysége kapcsán?

G: Egyrészt 2009 elején belecsöppentünk az online kereskedelmi csalások világába, megkárosított fogyasztók bejelentései alapján kezdtünk vizsgálódni, versenyhivatali eljárást kezdeményeztünk. Folyamatosan feltárjuk itthon a külföldi fogyasztóvédelmi szervezetek által egyébként már rég ismert technikákat, praktikákat. Mivel a Versenyhivatalnál nem született még irányelv ezeknek a tevékenységeknek az egységes kezelésére, nincs meghatározva például az, hogy mit jelent internetes módszerekkel félrevezetni valakit, így próbáljuk a hatóságok munkáját segíteni. Fontos, hogy időben és határozottan felléphessünk a csalással és félrevezetéssel szemben, hiszen már így is több ezer károsult van Magyarországon, de lehet még sokkal több is, ha nem vigyázunk. A Visa kártyakibocsátó felmérése alapján az Egyesült Államokban 10 internetezőből három már áldozatává vált valamiféle csalásnak, félrevezetésnek, ami az online vásárlási hajlandóságot vetheti vissza leginkább. Pedig az e-kereskedelem fejlesztése az internetes iparág egyik legfontosabb prioritása Magyarországon.


D: Nem nagyon találtam nyomát a felvilágosító kampányoknak, amelyekben az internet kockázataira hívta volna fel mondjuk az interneten vásárlók, vagy a fiatalok figyelmét az MTE, holott azt gondolnám, hogy ez kiemelt feladat.

G: Valóban fontos téma, és nagyon sok ilyen kampányban vettünk részt társszervezetekkel karöltve. A gond az az, hogy általában csak egy-egy rövid kampányra, akcióra van forrás, és mivel ez egy nagyon drága műfaj, az Egyesület saját forrásaiból a folyamatos jelenlétet egyszerűen nem tudja finanszírozni.


Folytatás következik.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

Gmail vagy Thunderbird?

További villámkérdések  Szavazás állása

Hogyan lesz ebből kopogtatócédula?

Azt már természetesnek fogadjuk el, hogy gyakorlatilag nincs a hazai webnek olyan eldugott szakmai szeglete, ahol ne bukkanna fel valami napi politikai szál. De mi a helyzet a parlamenti pártok saját online információs központjaival? Az elmúlt héten több ízben gyarapítottuk az odakattintók táborát. Arra voltunk kíváncsiak, miként tükröződik a szűk másfél hónap múlva esedékes önkormányzati választások tematikája a pártok oldalain.

A parlamenti pártok weboldala nem stratégiai eszköz A parlamenti pártok weboldala nem stratégiai eszköz

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés