A szabályozás nem teheti tönkre az internetet 2.

Szerző: digibiz

Címkék: Gerényi Gábor | Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete | Médiatörvény

2011.
01.16.
19:11

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

A Gerényi Gábor vezette Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) több versenyhivatali eljárást is kezdeményezett és segített a hatóságoknak az elektronikus kereskedelmi csalások felderítésében, szabályozásában - árulta el a szakember a digibiz.hu-nak adott két részes interjúban. A tavaly leköszönt elnökkel a szervezet elmúlt 10 évéről beszélgettünk, a hazai tartalomgyártás kezdeteiről és kilátásairól. Az Index alapítója és stratégiai tanácsadója szerint Európa legkeményebb média szabályozása a miénk, amelynek a televíziós és internetes mozgóképre kellene korlátozódnia, hogy versenyképes maradhasson a magyar tartalomipar.

digibiz.hu: A tavalyi év milyen kihívásokat tartogatott?

Gerényi Gábor: A tavaszi választás is kiemelt feladatot jelentett, hiszen ilyenkor a kampánycsend internetes betartását szoktuk felügyelni. De idén először már nem állítottunk fel monitoring csapatot, mert úgy véltük, hogy mára a professzionális hírmédiához felnőtt a felhasználók által generált médiatartalmak jelentősége, azt pedig nehéz volna felügyelni, hogy a fórumozók, blogírók és kommentelők ne "beszélgessenek" a számtalan csatorna mindegyikén. A fórumokon, chatszobákban zajló beszélgetések ugyanolyanok,mint amilyenek mondjuk egy kávéházban az asztal körül megtörténnek, ezt nyilván nem lehet korlátozni, ez a törvénynek sem lehet célja.

Mi magunk is többször hangoztattuk a választás előtti napokban, hogy a kampánycsend előírásának a jelenlegi formában már semmi értelme sincs, és amikor kitört az első forduló után a botrány az Országos Választási Bizottság ülésén, és megpróbálták visszatartani az adatok megjelenését, kiderült, hogy a meghosszabbított kampánycsendnek nem tudott érvényt szerezni a bizottság, éppen az ilyen felhasználói csatornákon, blogokon keresztül minden eredmény tizedszázalék pontossággal kiszivárgott. A jóslatunk tehát igazolásra talált. Az új parlament később, ha el nem is törölte el, de jelentősen lerövidítette a kampánycsendet.


d: Ezt követte a nyáron a médiatörvény megjelenése…

G: Igen, éppen szabadságon voltam, amikor képviselői egyéni indítványként sürgős szavazással megjelent a médiaalkotmány senkivel nem egyeztetett szövege. Nem maradt sok idő a cselekvésre.


d: Lemaradtak az eseményekről, vagy nem vonták be az MTE-t az előkészítésbe?

G: Nem, egyszerűen nem tudtunk, nem tudhattunk róla, a tervezetet hat ember készítette, minden egyeztetés nélkül, csak a politikai megrendelők tudtak róla. Nagyon rossz minőségű volt az anyag tartalmilag, a jogintézmények tekintetében és formailag, megfogalmazásában is.

Az általános felháborodás miatt aztán visszakoztak a beterjesztők és a kormánypártok, és összehívták a kulturális bizottságot, ahol az MTE nevében felszólaltam, jelezve problémáinkat, és felhívtam a figyelmet arra, hogy ha a hazai online média versenyképességét ilyen módon gyengítjük, akkor az egyébként is nyomuló külföldiek még nagyobbat harapnak majd a 150 milliárd forintos reklámpiacunkból, anélkül, hogy egy fillér adót fizetnének idehaza. Igyekeztem azzal a patrióta retorikával érvelni, amelyet a választásokon győztes kormánypárt is alkalmazott. Ha a kormány segíti a magyar tulajdonú, vagy a Magyarországon megtelepedett vállalkozásokat, akkor nem állhat elő olyan jogszabállyal, amely miatt komoly veszteségeket szenvednének el hazai vállalkozások. Ezt az érvelést aztán a médiatörvény témájában később kormánypárti képviselőktől is többször visszahallottam.

Ennek ellenére a törvény második fordulója sem sokkal enyhébb, de itt a jogalkotás folyamatába legalább már bevontak minket, a javaslatainkat meghallgatták, ugyanakkor ott, ahol erős politikai elhatározással találtuk szembe magunkat, egyszerűen falnak ütköztünk. Ilyen például az irritálóan magas büntetési tételek kérdése, vagy a hatósági rendszer, amely mindenféle magántulajdonú média tartalmát felügyelheti, Európában ez tényleg a legkeményebb rendszer. A közösségi tulajdonban lévő frekvenciákat használó média, a televíziók, rádiók kemény felügyelete jól indokolható, szerintünk is.

d: De miért különbözne ilyen szempontból az internet használata? A mobilinternet is ilyen frekvenciákat használ.

G: Ez igaz. A közösségi infrastruktúra, azaz a frekvencia használata ma a mobilinternet megjelenésével - amikor az internet már ugyancsak különböző közfrekvenciákat hasznosít - már nem különbözteti meg az internetet és a tévét. De a mobilinternet csak egy kis szelet, az internettartalmakat túlnyomó többségében vezetéken fogyasztják. De gyengült az a szabályozási érv is, hogy a televízióban erősen érvényesül a média tömeghatása, hiszen ma már nagyon sok platformon nagyon sok csatorna érhető el, és egyszerre egy-egy műsort jóval kevesebben néznek, mint tíz vagy húsz éve.

Éppen ezért érdekes, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság a Tilos Rádióval szembeni eljárásban arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államokban nem lehetne leadni azt a bizonyos kifogásolt Ice-T számot, de elkerülte a figyelmüket, hogy 2010-ben az amerikai médiafelügyeletnek meg kellett változtatnia a szabályozást a bíróság döntése következtében, amely kimondta, hogy ma már annyi csatorna van, hogy a tömeghatás nem érvényesül.

Az Európai Unió direktívái azt mondják ki, hogy a mozgókép egyénre gyakorolt pszichikai hatása miatt  szabályozni kell a televíziót és az internetes mozgóképet; de semmi mást. Természetesen egy tagállam további, szélesebb kontrollt is bevezethet, de nem ismerünk ilyen példákat.


d: Ezek után kérdés azért, hogy jogos-e az internet külön szabályozásáért tovább küzdeni?

G: Ha a régi érvek már nem is teljesen helytállóak, az tény, hogy a tartalomszolgáltatás súlypontja mára áthelyeződött a felhasználói médiára, egymás bejegyzéseit olvasgatjuk és egymás képeit nézegetjük, a Facebook tulajdonképpen olyan már, mint egy újság, amit a barátaink állítanak elő. Ez a folyamat indokolhatja, hogy nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel kontrollálni a tartalmak egészét, mint mondjuk a televíziókat. Az új törvény ezeket a felhasználói tartalmakat nem is akarja szabályozni, ez helyes.


d: Mindenesetre egyelőre megszűnik az itthon tíz éve tartó helyzet, hogy az MTE önszabályozása tartotta kordában az online piaci szereplőket, kormányzati kontroll alá kerül az internet.

G: Azért a legvégső döntést továbbra is a bíróságok hozzák meg, a hatóság esetleges vitatott döntései perelhetők, tehát a sajtószabadság nem szűnik meg.


d: Leköszönő elnökként mit gondol, megtettek mindent amit lehetett, az internet kontrollmentességének érdekében?

G: Mi abban voltunk érdekeltek, hogy a javaslataink beépüljenek a jogszabályba, vagy legalább eljussanak a törvényalkotókig. Az már a kormányzók felelőssége, hogy ezekből a javaslatokból mit fogadnak meg, azaz hogyan használják a kétharmados felhatalmazást. Nyilvánvalóan a bukás, a kudarc kockázata is az övé, vagy például annak a megfelelő kezelése, hogy a világban Magyarország milyen imázskatasztrófát szenvedett el. Mi nem vagyunk politikai szervezet, mi egy szakmai közösség vagyunk, nekünk ilyen felelősség nem nyomja a vállunkat.


d: Ha közvetlenül Ön személy szerint nem is vesz részt a politikában, társalapítója a mandiner.hu közéleti, politikai publicisztikai portálnak, amely mintha valamiféle megújult konzervatív irányvonalat képviselne. Miért tartotta fontosnak az oldal létrehozatalát?

G: Egy nagyon jó, tehetséges fiatalokból álló csapat jött össze annak idején az Ufi-ban és a Reakcióban. Amikor befuccsoltak ezek a nyomtatott újságkísérletek, javasoltam, hogy próbálják meg online, és ebben segítettem őket. Ma már az oldal eltartja magát, havi néhány milliós büdzsével működik. Viszonylag jól körülhatárolt, kiváló minőségű fogyasztói körből havi félmillió olvasója van, akik érdeklődnek valamiféle új konzervatív ethosz iránt, amely teljesen más, mint amit itthon konzervativizmusként egyáltalán láthattunk ezt megelőzően. A konzervativizmus nem jelent egyet a merevséggel, a kirekesztéssel, az elitizmussal, a túlzott tekintélyelvűséggel.


d: Egy másik bloggal pedig visszakanyarodott a zene világához, úgy tűnik, elég sikeresen.

G: Igen, a 2007-ban alapított apc.blog.hu, amely alapvetően elektronikus zenével foglalkozik, angol nyelven, tavaly a British Telecom Digitális zenei díjátadóján második helyezett lett a legjobb zenei blogok között. Ezúton is köszönjük a szavazatokat, jövőre nyerni fogunk!


d: Ezek szerint folyamatos a portálalapító lendülete, holott a magyar piacról a Medián Webaudit alapján a növekvő látogatószám mellett eltűnt 50 milliónyi látogatás, kattintás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai internetezők egyre több időt töltenek a külföldi portálokon. Nyilván a kattintásokkal együtt a pénz is eltűnik a hazai oldalakról. Érdemes ilyen tendencia mellett egyáltalán hazai tartalmat gyártani?

G: A magyar online piac az alapvetően prémium hirdetési környezetet kínál, ezzel szemben a nagy külföldi szereplőknél, bár már nagy kampányokat is felvállalnak, nincs meg ez a jó minőségű tartalmi környezet. Erről kell meggyőzni a hirdetőket, és ennek megfelelően kell tartalmakat gyártanunk, és akkor megőrizhető a pozíció.


d: A leglátványosabb az, ahogyan a magyar szolgáltatók egyszerűen lemaradtak a kkv szegmensről, amit a Google bekebelezett.

G: Valóban, nem alakult ki olyan szolgáltatás, amely hasonlóan egyszerűen használható és hatékonynak látszó eszközt jelentett volna. Nem lesz könnyű ezt a folyamatot visszafordítani, jó szolgáltatások kellenének, igaz, ezek ma még nem látszanak. A nagy szereplők jelenléte ugyanakkor fejleszti a piacot. Még ha viszik is a pénzt, cserébe sok olyan szolgáltatást vezetnek be, ami itthon nem jelent meg. Tanulni kell belőle, és lehetőleg még jobb, a hazai viszonyokat jobban kiszolgáló fejlesztéssel kell előrukkolni.


d: Köszönöm az interjút!

Az interjú első része itt olvasható!

    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

iWiW vagy myVip?

További villámkérdések  Szavazás állása

Mi értelme van az MTI-nek?

Rendhagyó dologra vállalkoztunk. Arra tettünk kísérletet, hogy megvizsgáljuk, milyen arányban hasznosulnak a Magyar Távirati Iroda által készített anyagok fontos hazai hírfelhasználó portálokon. Ami egyben természetesen a saját tartalom nagyságrendjére is utal.

Mi értelme van az MTI-nek? Mi értelme van az MTI-nek?

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés