"A hazai netezők nem fogékonyak a webkettőre" - interjú Szabó Mártonnal, az iWiW korábbi vezetőjével

Szabó Mártonnal, az iWiW alapítójával és korábbi vezetőjével csendes leköszönése alkalmából beszélgettünk. Távozásának egyszerű az oka: 8 év alatt elfáradt. Továbbra is segíti tanácsaival az Origo-t de most inkább pihen és utazik. Twitterezni valószínűleg nem fog, de a blogírást elképzelhetőnek tartja. Mint mondja, sosem volt még ennyire érdekes a social media világa, a fejekben viszont volna mit helyére tenni. Mi nagyon örülnénk, ha belefogna, mert Marcit jó hallgatni. Nehezen is tudtuk abbahagyni, így a vele készült interjút két részletben közöljük, rövidített videóanyaggal spékelve.

- Az elmúlt 10 évben dolgoztál multinál és kis kreatív ügynökségnél is (Proud - a szerk). Melyik feküdt jobban?

- Ami engem mindig is érdekelt, hogy valami miért működik és miért nem, vagy a mögötte húzódó stratégia, ahogyan összeállnak a struktúrák, hogy miként lehet megtalálni azt, ami az embereket érdekli, és ami egyben az üzleti célokat is kielégíti. Ezek a kérdések foglalkoztattak, az ügynökségi tevékenységben is ez érdekelt.

A Proud-nál mit csináltál?

- Elsősorban brandinggel és stratégiai kérdésekkel foglalkoztam, de a Proud akkor még nagyon picike volt. Alapvetően a kampányok megvalósításánál azt láttam, hogy könnyen szét tud szakadni a taktikai és stratégiai cél. Tehát annak ellenére, hogy egy cég rendelkezik valamilyen stratégiával, vagy valamiről azt gondolja, hogy az az ő célja, ahhoz képest a gyakorlatban nem feltétlenül jelennek meg ezek a szempontok, vagy nem olyan markánsan  ami a hatékonyságot kellőképp szolgálná.

- Szakmán belül a neved egyértelműen az iWiW-vel forrt össze. Mesélnél róla, hogy indult az egész, és neked mikortól lett szereped benne?

- A WiW még 2002-ben indult, bár akkor még neve sem volt, meg logója sem. Egy Várady Zsolt nevű srác indította el, aki azt gondolta, hogy a Mérei-féle szociometriát online egyszerűbben lehetne megvalósítani, mint papíron színes ceruzával, és akkor összerakott egy kis oldalt, amiről azt gondolta, hogy közeli ismerősei, meg azoknak az ismeretségi köre fog bejelentkezni. Amikor azt látta, hogy ennél ez kicsit izgalmasabb kísérlet is tudna lenni, akkor kezdett el társakat keresni. Végül hosszas és viszontagságos eseményeket követően a Virgo Systems nevű fejlesztőcég, Várady és én alakítottuk meg azt a céget, ami a WiW fejlesztését, üzemeltetését és irányítását végezte.

- Hogy alakult a történet továbbiakban? Miért nem halottunk azóta Várady Zsoltról?

- Zsolt az Origónál dolgozott, mikor a T-Online megvásárolta az iWiW-et, és az eladás után elment Berlinbe, azóta is ott él, mindenféle hardverelemeket, hálózatokat barkácsol, és kísérletezik. De a kettő között nincs igazán összefüggés, csak így hozta az élet.

- Pedig gondolom anyagi problémái nincsenek…

- Szerintem ő nagyon szeret kísérletezgetni, és ez alapvetően erről szól.

Marcival sok mindenről sokáig beszélgettünk, így az interjú során hatalmas mennyiségű digitális anyag készült. Ezért döntöttünk úgy, hogy elfoglalt olvasóinknak egy agyonvágott videóval kedveskedünk, melyben minden gondolatot 'elővetítünk'.

-Térjünk még kicsit vissza 2002-höz.  Emlékszem, akkor kaptam meg én is a meghívómat. Legfeljebb százan lehettek regisztrálva akkor, ha jól emlékszem, de a szakma legnagyobb arcai. Ezért egy hihetetlen menő underground dolognak tűnt. Az elmúlt 8 év alatt azonban teljesen elvesztette a menőségét. Mindez  elkerülhetetlen volt a mainstreammé válással? Te hogy látod ezt?

- Ha nagyon tömören akarok válaszolni, akkor azt gondolom, hogy igen. Ha azt nézzük, hogy azok a kritikus hangok, amik a 2005-ös iWiW-vé váláskor megjelentek és aztán jócskán felerősödtek, ahogy a robbanásszerű növekedés megindult a site-on, a népszerűség magától kezdett el felépíteni egyfajta ellenállást az oldallal szemben. Logikus, hogy egy olyan site ahol a hazai internetezők többsége jelen van az már nem egy elit klub, de nem is tud úgy működni. Ráadásul most egy 8 éves termékről van szó.

Vannak olyan márkák amik meg tudnak tartani egy fajta hype-ot maguk körül a termék érett életciklusában is, de azt gondolom, hogy igen, ebbe ez bele van kódolva. Ha a pillanatnyilag leglátványosabb példát nézzük az Apple-t: ott is látszik, hogy a növekedéssel egyenesen arányosan egyre többen gondolják róla azt, hogy itt az új Microsoft. Amíg valami egy rétegszolgáltatás, meg az újszerűsége… az nagyon sokat számít. Hogy ha megnézzük azt, hogy ma Magyarországon a  Facebook körüli hype hogyan zajlik és kitekintünk az amerikai blogok postjaira és kommentjeire akkor hatalmas a különbség. Az amerikai vagy általában a külföldi közösségi médiában hogy referálnak a felhasználók a Facebookra (FB), az kísérteties hasonlóságot mutat az iWiW 2007 körüli hazai megítélésével.

- Mit gondolsz, mennyire változtattátok meg a magyar internetet az iWiW-vel, és melyek azok a folyamatok, amik azóta másként működnek? Akár úgy is feltehetném a kérdést, hogy milyen környezetbe érkezett itthon a FB?

- Milyen környezetbe érkezett a FB? Ebből a szempontból még soha nem gondolkodtam.  Szerintem a FB-ot nem az izgatja, hogy milyen környezetbe érkezik, mivel globális szolgáltatás, azt gondolom, hogy egy kultúrát hozott magával. Azért azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amikor megjelent a WiW, akkor ebben az országban kis túlzással néhány százezren interneteztek, bőven 1 millió alatt volt a napi szinten internetezők tábora.

2005 őszén újult meg az iWiW, és ezt követte a robbanásszerű növekedés, ami egybe esett azzal, amikor a szélessávú internet is elkezdett az országban terjedni, mivel 2005-2006 táján vált az ADSL széles tömegek számára megfizethetővé. És így az  iWiW nagyon sok mindenkit vett rá az internetezésre. Láttam olyan statisztikát, hogy az 50-60 év feletti új internetező jelentős részét 2007 körül az iWiW csábította be az internetre, számukra a kettő szinte szinonimaként működött. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból társadalmi értelemben is az iWiW volt az a mainstream szolgáltatás, ami intenzívebb internet felhasználókká tette az embereket.

- Más szempontból én azt látom, hogy néhány szolgáltatást leszámítva- tisztelet a kivételnek, mely sajnos üzletileg szinte teljesen értelmezhetetlenül szűk kört jelent - nincs alapvető fogékonyság a "webkettes" szolgáltatásokra a magyar internet felhasználók körében. Azok a szolgáltatások, amiket ma egyébként a FB-on sok százezren használnak státusz update, fotó és tartalom megosztás, program szervezés ezek külföldön önálló szolgáltatásként is hatalmas népszerűségnek örvendő dolgok, mégis abban a formában a magyar felhasználókat hidegen hagyta.

    

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!

Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legfrissebb

• A fiatalok alig kattintanak 2011. október 4., kedd
• Nem érnek célba a célzott hirdetések 2011. augusztus 8., hétfő
• A cégek 80%-a már hirdet a Facebookon Amerikában 2011. augusztus 1., hétfő
• Nehézkes jelentések a reklámpiacról 2011. június 17., péntek
• Amerika költ a legtöbbet online reklámra 2011. június 14., kedd
• Folyamatos növekedésben az online hirdetési piac 2011. június 8., szerda
• Az amerikai ügynökségek a videó hirdetésben hisznek 2011. május 20., péntek
• Frissül a Windows Phone 7, csak lassan 2011. április 15., péntek
• Erősödik az internetes reklámpiac 2011. április 13., szerda
• Majdnem két font a királyi esküvő 2011. április 7., csütörtök

Legolvasottabb

• Hiába tiltakoztak a lengyelek az ACTA ellen
• Csalódást okozott az Amazon
• Féláron is rekordot dönt a Facebook

Olajszennyezés és Google

Az emberiség történetének egyik legkomolyabb olajszennyezéssel járó természeti katasztrófájában érintett BP olajtársaság nem fukarkodik, a jelek szerint minden pénzt megér nekik, hogy valamelyest javíthassanak sérült reputációjukon. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, milyen mértékben képesek a nagyvállalatok befolyásolni a neten terjedő híreket azzal, hogy felvásárolják a Google-nél a kontextusban érintett keresőszavakat.

Keresőszó-vásárlással szépíthető a természeti katasztrófa 

Kövessen bennünket

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

 Igen, többé nem veszek semmit neten keresztül  Igen, de megoldották a problémám  Igen, de ennek ellenére megbízom a netes vásárlásban  Nem, eddig nem csalódtam termékben

Szavazás állása