Megnéztük, hogy lehet-e világhálóval választópolgárt fogni

Szerző: digibiz Forrás: digibiz.hu

Címkék: politika | választási kampány | online marketing | iWiW | választás 2010

2010.
03.31.
11:55

0 hozzászólás

Betűméret csökkentés Betűméret növelés Küldés e-mailben Cikk nyomtatása

Az amúgy is visszafogott 2010-es kampány alatt a pártok alig használják ki a netes jelenlétben, online korteskedésben rejlő lehetőségeket. Melyek volnának ezek a lehetőségek, és mi az oka a keskeny sávú politikai elérésnek Magyarországon? A politikai szándékokra nem, a világhálót használó kampánystratégiákra viszont kíváncsiak vagyunk.

A digitális korszak előtt a pártok kampányukban nehezen különböztethették meg és érhették el a különböző célcsoportokat, a pártmarketing nagyrészt a lehető legnagyobb tömegek elérését célzó hatásos és egyszerű üzenetek közléséből állt. A célcsoport minél pontosabb meghatározása, a visszajelzések figyelése és a folyamatos pontosítás ugyanakkor a sikeres marketing legfőbb kulcsa, erre pedig kiváló eszköz (lehetne) az internet. Hampuk Richárd kommunikációs tanácsadó, a Person Marketing Ügynökség ügyvezetője szerint a magyar választási kampányban igazi nagy stratégia ilyen szempontból nem látszik, nincsen célcsoporti bontásra specializált eszközhasználat (például microsite-ok, szegmentált bannerhirdetések), a pártok leginkább az egész homogén internetes társadalomra kívánnak hatni.

A nagyobb politikai résztvevők leginkább a banner hirdetési felületeket használják, a kisebb pártok pedig főképp kommunikációs csatornaként alkalmazzák az online felületeket. Természetesen a pártokat is megkerestük kérdésünkkel, milyen - az internetre fókuszáló - kampánystratégiájuk van, ám a válasz lényege csaknem minden esetben az volt: csupán kommunikációs stratégia létezik, amelynek egyik eszköze az internet.

A pártok lefedettsége hírforrás szerinti bontásban (A Google által az elmúlt egy évben indexelt oldalain hányszor fordul elő az egyes pártok neve)


Forrás: Google pártfigyelő (2010. márc. 29.)

Szemmel láthatóan a nagy pártok a súlyuknak nem megfelelő mértékben szerepelnek az interneten. A táblázat természetesen nem a közvetlen kampány szerinti megjelenést, hanem a hírforrások szerinti megjelenést mutatja, ami sokszor nem is pozitív említést takar. Az viszont az alábbiak szerint is nyilvánvaló, hogy a kisebbek aktívabbak és több szimpatizánst képesek megmozgatni, szóra bírni vagy éppen "spontán kampányolásra" késztetni.

A kis pártok - részben anyagi kényszerből, részben a kisebb médiaszereplési lehetőséget ellensúlyozandó - fordulnak inkább az internethez, de a célközönségüket is jobban megtalálják a világhálón. Farkas Gergely, a Jobbik Országos Választmányának alelnöke például elmondta: a szimpatizánsaik a fiatalok körében felülreprezentáltak, így számukra első kézből tudnak információkat nyújtani, nem pedig a mások által összeállított televíziós híreken és újságcikkeken keresztül.

Közösség, szervezés

A web 2.0 eszközrendszert ugyanakkor már minden pártnak kötelező használnia. 2006-ban még eseménynek számított egy blog indítása, ma már majdnem minden vezető politikusnak saját Facebook-oldala van. Először - valószínűleg a már említett anyagi okokból - a kisebb pártok találták meg a közösségi oldalakat, az LMP rajongói oldala például már korábban elérte az ötezer fős határt, így egy másodikat kellett indítani. Az iwiw-en szerényebb a pártok jelenléte, és itt is a kisebbek szerepelnek nagyobb súllyal. Érdekes a nemrégiben publikált felmérés a pártok és politikusok jelenlétéről a közösségi médiában.

A grafikonokon szemmel látható, hogy a nagy pártok alig tudják növelni rajongóik számát, míg a kisebb pártok görbéi egyenletes emelkedést mutatnak. Ahhoz talán már politológus véleményét kéne kikérnünk, hogy a nagyobb internetes jelenlét miatt nő a hálót használók körében mért népszerűség, vagy fordítva: a pártok szimpatizánsai eleve a közösségi portálokat használók köréből kerülnek ki, ezért növekszik dinamikusabban a rajongói tábor. Az internetes felület sajátossága a nehéz kontrollálhatóság, a sokszor negatív kampányba forduló vélemények megjelenése.



A spontán rajongói oldalak felbukkanását ugyanúgy a kampány részének lehet tekinteni, mint a hivatalos oldalakat, vagy éppen a szimpatizánsok által jegyzett negatív véleményeket, esetleg éppen valótlanságokat népszerűsítő site-okat. Hogy a web 2.0-ás jelenléten minden párt kampánystábjának van mit finomítania, nyilvánvaló. A Twitteren például még alig tapasztalható politikai jelenlét, igaz, a Facebookhoz és az iWiW-hez nem mérhető az itt megfordulók száma. Az azonban mindenképp átgondolásra érdemes, milyen minőségben van jelen a politikai kampány a nagy közösségi oldalakon. Hiszen az üzenet legtöbbször nem haladja meg a szórólapok színvonalát, a "Fogjunk össze", "Szavazz rám" felszólításokat.

Magyar háló

A 2006-os választás után több helyről hallhattuk azt a véleményt, hogy a következő országgyűlési választás az interneten dőlhet el. Ez az állítás természetesen feltételezhette, hogy a felhasználók száma és lakosságon belüli aránya jelentősen emelkedni fog, valamint hogy a korábbiakhoz hasonlóan komoly versenyre lehet számítani a választási hajrában. 2010-re azonban sem a felhasználók száma nem nőtt ugrásszerűen, sem a komoly versenyre nincs kilátás. Az egyik legfontosabb célközönséget ebben a kampányban (is) a nyugdíjasok jelentik, ez a réteg viszont a legkisebb számban és arányban használja a világhálót. Az ötven feletti korosztályban a legoptimistább becslések szerint is 25 százalék alatt van az internetet rendszeresen használók aránya.

Más szempontból vizsgálva az elérendő közönséget: a kampánystáboknak a bizonytalanok hatalmas tömegét kéne elérniük. Ez a választópolgárok 30-40 százalékát jelenti, akik számára az elsődleges információforrás még mindig nem az internet, hanem a televízió. Hogy ez az elkövetkező évtizedekben változni fog, nem kétséges, ám kiszámíthatatlan, hogy mikorra következik be.



Ezen a ponton támadható az a vélemény, amely szerint a gyakran hangoztatott egyesült államokbeli kampány használható tanulságokkal szolgálhat számunkra is. Az Obama-kampány sikerét ugyanis többen a közösségi oldalakon való aktivitásnak, a netes jelenlétnek tudják be. Hampuk Richárd szerint azonban több oka is van, hogy az amerikai modell tanulságai nehezen alkalmazhatók a magyar közegben. A demokratáknak az évek során olyan adatbázist sikerült létrehozniuk, melyben a lehető legtöbb adatot gyűjtötték össze a userekről. Így a választóknak célcsoporti bontásban tudták elküldeni az üzenetüket, ami a legjobb hatásfokkal működő marketingeszköz.

A kulcsszó tehát a személyesség - mondja Hampuk, majd hozzáteszi: a személyesség mellett az imázsépítés is fontos szerepet játszik a sikerben. Egy olyan profilt alakítottak ki Obamának, amely jól megkülönböztette a republikánus jelölttől, aki nyíltan vallotta, hogy a számítógép nem az ő világa. Ezt az imázst aztán a hagyományos média csatornáin is használták. Természetesen mindez hosszú időt vesz igénybe, mind az adatbázis-összeállítás, mind az imázsépítés gondos tervező és kivitelező munkát igényel. Ha a magyar pártok valamelyike időben elkezdi a tudatos munkát, a következő választásra lehet esélye, hogy az internetes jelenléttel komoly szavazótábort építsen ki. Mindehhez természetesen hozzá kell tenni, hogy az USA-ban a lakosság több mint 60 százalékának van internetelérése az otthonában, amitől a magyar valóság még igencsak távol áll.
    
 HOZZÁSZÓLOK

Ossza meg véleményét a cikkel kapcsolatban!


Név:

E-mail: (Nem jelenítjük meg)

Milyen nap van ma? (pl. hétfő)

 

Legolvasottabb

Legfrissebb

Hírlevélre feliratkozás

iWiW vagy myVip?

További villámkérdések  Szavazás állása

A hazai netezők nem fogékonyak a webkettőre

Szabó Mártonnal, az iWiW alapítójával és korábbi vezetőjével csendes leköszönése alkalmából beszélgettünk. Távozásának egyszerű az oka: 8 év alatt elfáradt. Továbbra is segíti tanácsaival az Origo-t de most inkább pihen és utazik. Twitterezni valószínűleg nem fog, de a blogírást elképzelhetőnek tartja. Mint mondja, sosem volt még ennyire érdekes a social media világa, a fejekben viszont volna mit helyére tenni. Mi nagyon örülnénk, ha belefogna, mert Marcit jó hallgatni. Nehezen is tudtuk abbahagyni, így a vele készült interjút két részletben közöljük, rövidített videóanyaggal spékelve.

"A hazai netezők nem fogékonyak a webkettőre" - interjú Szabó Mártonnal, az iWiW korábbi vezetőjével 

Kövessen bennünket Kövessen bennünket facebook-on! Kövessen bennünket twitter-en! Kövesse RSS csatornánkat!

Hirdetés

Vállalkozói negyed
Friss hírek, információk, naprakész tudás, főleg vállalkozóknak

NewsAgent

Szavazás

Volt már problémája interneten vásárolt termékkel?

Szavazás állása  Szavazás állása

Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés